Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)

KEMPELEN FARKAS, A ZSENIÁLIS FELTALÁLÓ

Paradis Mária Weissenburghoz intézett levele, amelyet a Kempelen-féle géppel írt

augusztus 16-i, a Kempelenféle írógéppel Weissenburghoz írott levele is.

A szakirodalom legkiválóbbjai mind elismerték, hogy a művésznő írásai adták az ötletet ahhoz, hogy a vakokat megtanítsák írni és olvasni. Ezen tényt erősítette meg például 1837-ben/o£>zm77 Wilhelm

Klein, a bécsi vakok intézetének igazgatója, a Klein-írás (vakok számára készült betűformák) megteremtője és Valentin Haüy, a vakok párizsi intézetének megalapítója is, aki hazájában elsőként kezdett a vakok oktatásával foglalkozni.

A MŰVÉSZ Kempelen

Az ezermester Kempelen Farkas a művészet több ágában is értékesebbet alkotott az átlagos műkedvelőnél. írt verseket, epigrammákat, színdarabokat, drámát és zenés játékot is úgy, hogy a zenét is maga szerezte. Színpadi művei közül többet előadtak.

Kempelen költeményei közül álljon itt példaként a Falusi élet (Landleben) című verse, amely a falusi élet és munka örömeit hasonlítja össze a városi ember gondjával:

„A boldogsághoz nem kell sok biz’ ám,

Sőt nagyon kevés, kettő kell csupán:- 18-