Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Szabadalmi anyagi és eljárási jog
Az Országos Találmányi Hivatal a felek érvelése és a becsatolt szakirodalmi anyag figyelembevételével a megtartott szóbeli tárgyalás alapján a felszólalást elutasitotta és a bejelentés tárgyára a közzétett igénypontokkal szabadalmat adott. Az OTH a döntést a következőkkel indokolta: A felszólaló nem tagadta, hogy a bejelentés szerinti optikai előtét (pl. hengerlencse-rendszer) segitségével a televiziós kép vonalas jellege eltüntethető; bejelentő elgondolásának helyességét tehát nem vitatta, de kétségbe vonta, hogy a kellő sűrűségű (1 mm-nél kisebb osztású) lencserácsot optikailag megfelelő minőségben elő lehet állitani. Ezt az állítását azonban semmiféle olyan bizonyitékkal nem igazolta, amely a megvalósíthatóság iránt kételyeket támaszthatott volna. Ugyan bejelentő nem igazolta találmányának megvalósíthatóságát a bejelentés szerinti berendezés működésre képes példányának bemutatásával, de az általa előadottakkal és általa benyújtott irodalmi adatokkal (nevezetesen Schulz: "Der Unterdrückung der Zeilenstruktur beim Fernsehempfang mit Hilfe einer Zersteungsscheibe" c. közleménnyel, amely a Funkschau 1960. évi folyóiratának 193. oldalán a bejelentés benyújtása után jelent meg), továbbá különösen azzal a ténnyel, hogy egyik felületükön ilyen, de más megoldású, azonban hasonlóan kis méretű lencserendszerrel borított un. lencserácsos filmek a színes fényképezés céljára már használatban vannak (a Kodak Co. cég Keller-Dorian-féle bordás filméiről 1. Fári László: "Korszerű fényérzékenyanyagok előállítása és a színes fényképezés", Bp. 1955 - 137. oldal.), a bejelentés megvalósíthatóságát az Országos Találmányi Hivatal felszólaló egyszerű tagadásával szemben kellően valószínűsítve látta, és közömbösnek találta, hogy kellő felkészültség hiányában, vagy egyéb okokból a magyar ipar ilyen optikai előtétet jelenleg nem állít elő. 14. A szabadalom engedélyezése A felszólalási eljárásban jogerőre emelkedett elsőfokú vagy fellebbezés esetében másodfokú döntés után, vagy ha a közzétett bejelentés ellen felszólalás nem érkezett, kerül sor a bejelentés lajstromozására, a megadott szabadalomnak a Szabadalmi Közlönyben történő kihirdetésére és a leírásnak kinyomtatása után a szabadalmi okirat kiadására. 15. Szabadalmi perek A szabadalomra vonatkozó iparjogvédelmi perek: a szabadalom megsemmisítése iránti per, a szabadalom terjedelmének megállapítása iránti kérelem és a kényszerengedély. Az iparjogvédelmi perekben elsőfokon a Budapesti Fővárosi Bíróság tanácsa a felszólalással kapcsolatban említett összetételben jár el,- 39 -
