Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Szabadalmi anyagi és eljárási jog
másodfokon a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága jár el olyan tanácsban, amelynek elnöke és egyik tagja a Legfelsőbb Bíróság két bírája, a harmadik tanácstagja pedig az Országos Találmányi Hivatal iparjogvédelmi tanácstagjai közül meghívott szakülnök. A megsemmisítési per jogalapjait a szabadalmi törvény 21. §-a állapítja meg. E jogalapok közül a közérdekűek egyeznek a felszólalási közérdekű jogalapokkal. Magánérdekü jogalapok tekintetében az eltérés az, hogy a szabadalmi törvény 6. §-ára alapítható támadás a megsemmisítési jogalapok között nem szerepel. További magánérdekü megsemmisítési jogalap, hogy ha valamt1 érvényben álló szabadalom tulajdonos kimutatja, hogy a megtámadott szabadalom az ő korábbi szabadalmával azonos. A szabadalom megsemmisítési keresettel bármikor megtámadható.A megsemmisítés visszamenő hatályú, tehát olyan, mintha a szabadalom meg sem adatott volna. Erre tekintettel egy megszűnt szabadalom ellen is lehet megsemmisítési pert indítani. A szabadalom terjedelmének megállapítása iránti kérelem célja a bitorlási eljárás megelőzése. Ha valaki ellene indítandó bitorlási eljárástól vagy bitorlással kapcsolatos kártérítési keresettől tart, jogában van az esetleges bitorlási eljárás megindítása előtt az iparjogvédelmi perekben eljáró bíróságok ítéletével megállapittatni, hogy az általa előállított vagy iparszerben használt tárgy vagy eljárás nem ütközik-e egy általa megjelölt szabadalomba. Ennek az eljárásnak költségei a megállapítást kérőt terhelik, kivéve, ha az elsőfokú döntés ellen a szabadalomtulajdosnos fellebbez. 16. A szabadalmi vonatkozású nemzetközi egyezmények fontosabb rendelkezései Az ipari tulajdon (szabadalom, védjegy, ipari minta stb.) oltalmára a fejlettebb ipari államok 1883-ban Párisban unióba léptek. Jelenleg ennek az egyezménynek kb. 50 állam a tagja. Az Uniós Egyezmény szövegét időnként felülvizsgálják és uj szöveget állapítanak meg. Ilyen felülvizsgálat történt 1900-ban Brüsszelben, 1911-ben Washingtonban, 1925-ben Hágában, 1934-ben Londonban és 1958-ban Lisszabonnban. Magyarország a londoni szöveget 1962-ben ■ratifikálta. Azokkal az államokkal szemben, amelyek a londoni szöveget még nem ratifikálták, az általuk legutoljára elfogadott szöveg érvényes. így pl. Lengyelország eddig csak a hágai szöveget ratifikálta és igy ezen ország joghatósága alá tartozókkal szemben a hágai szöveg irányadó.A hágai és londoni szöveg között több lényeges eltérés van. így például a hágai szöveg szerint az uniós államok valamelyikében történt első bejelentés és a megállapított elsőbbségi határidőn belül az Unió többi államában történő bejelentés között eltelt időben bekövetkezett események pl. nyomtatásban megjelentetés nem lehet akadálya a szabadalom megadásának az Unió többi államában. Szabadalomnál ez a türelmi idő az un. elsőbbségi határidő \2 hónap. A hágai szöveg azonban nem zárja ki, hogy az elsőbbségi határidő alatt mások un. harmadik személyek- 40 -. ,i
