Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Szabadalmi anyagi és eljárási jog

tag az iratokból ismerteti az elsőfokú eljárást, a határozatot, továbbá a fellebbezést és az arra adott észrevételeket. A felek hozzászólása után a tanács zárt ülésben a szabadalom engedélyezése kérdésében határozatot hoz. Amennyiben a fellebbezési eljárás során uj bizonyítékok merülnek fel, vagy bizonyítási eljárás szükséges, a tanács szóbeli tárgyalást rendel el és csak ezután hozza megdöntését, amely végérvényes.

Egy közzétett találmányi bejelentés ellen benyújtott felszólalásban a felszólaló azt adta elő, hogy ő a bejelentőnek szerzőtársa, mert a bejelentésben foglalt műszaki megoldás egy része tőle ered. A bejelentés tárgya tehát kettőjük közös találmánya. Ezen alapon olyan intézkedést kért, amelynek végeredményeként a bejelentés tárgyára megadásra kerülő szabadalom kettőjük közös tulajdona legyen.

Az Országos Találmányi Hivatal a felszólalást nyilatkozatra felhívás és szóbeli tárgyalás nélkül zárt ülésben elutasította a következő indokolással:

Minthogy a szabadalmi törvény 35. §-a azokat a tényállításokat, amelyekre a felszólalás kizárólag alapítható, taxatíve felsorolja és minthogy e felsorolásban a felszólaló által előadott tényállítás nem szerepel, arra felszólalás nem alapítható. Ezért a Hivatal a felszólalást elutasította, azzal, hogy a szabadalmi törvény 59. §-a értelmében kérelme tárgyában, vagyis társszerzőség megállapításának kérdésében a döntés nem az OTH, hanem a Bíróság hatáskörébe tartozik.

Egy közzétett bejelentést a felszólaló a szabadalmi törvény 35. §. 1. és 2. pontjára hivatkozással a törvény 1. §-a és 32. §-ának 1. pontja alapján támadta.

A bejelentés tárgya berendezés televíziós képek vonalas jellegének eltüntetésére. A leírás szerint a találmány lényege a kép elé helyezett olyan optikai előtét, melyen.keresztül a vonalas szerkezetű kép a képet alkotó sorokra merőleges irányban megváltozottnak, de a sorok irányában változatlannak látszik.

A leírás és igénypontok szerint az optikai előtétnek a sorokra merőleges irányban hatásos törőfelületei vannak, melyek az egyes sorok vastagságát optikai nagyítás utján megnövelik vagy optikai kicsinyítés utján a sorokról többszörös virtuális kicsinyített képet hoznak létre. Az előtét egyik felületét az első esetben homorú hengerlencsék sorozata vagy hullámositott felületű bordák alkotják, a második esetben az előtét egyik felülete domború hengerlencsék vagy prizmák sorozata. A találmány egyik kiviteli alakjánál a bordás előtét a képösszerakó cső felületéből van kiképezve. Egy másik kiviteli alak szerint az előtét a képcső felületére ragasztott vagy feszitett, egyik felületén bordázott átlátszó műanyaglemez. ,

A felszólaló azt állította, hogy a bejelentés tárgya a közzétett leírás alapján nem valósítható meg, mert a televíziós képvonalaknak egymástól mért távolsága a szokásos képméreteknél 1 mm-nél kisebb, és ilyen méreten belül optikailag helyes leképező henger lencsefelületét az alkalmazkodó kis méretek és kis szögek miatt nem lehet előállítani.

A bejelentő azzal érvelt, hogy a felszólaló által kifogásolt kis méret, pl.:

53 cm-es képcsőre számolva 0.6 mm és igy az optikai kis törőszögek az egyes előtétfajtáknál 7-10° között adódnak. Műanyagok préselésénél ezeknek a méreteknek pontos betartása megoldható. A megvalósíthatóság bizonyítására szakirodalmi adatokra hivatkozott.- 38 -