Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Szabadalmi anyagi és eljárási jog
tenné szükségessé, a tanács döntésében az uj bizonyítékot mellőzheti azzal, hogy' az uj bizonyíték csak a hozott határozat ellen benyújtott fellebbezésben érvényes itheto. Közérdekű felszólalás esetében a szóbeli tárgyalást a felszólalási tanács akkor is megtartja, ha a szabályszerűen idézett felek közül valamelyik nem jelenik meg, sőt ha egyik fél sem jelenik meg. Magánérdekü felszólalás esetében azonban ha a felszólaló a tártyaláson nem jelenik meg és a bejelentő a felszólalás visszavontnak kimondását kéri, a tanács a bejelentés érdeme felett a felszólalásra tekintet nélkül határoz. A szóbeli tárgyalás berekesztése után a tanács zárt ülésben dönt a szabadalom engedélyezése kérdésében és sikeres felszólalás esetében a felszólalónak járó költség tekintetében. A zárt tanácskozáson hozott határozat kihirdetése előtt a tanácsvezető felolvastatja a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet. A felek szükség esetén kérhetik a jegyzőkönyv kiegészítését, illetve kijavítását, különösen akkor, ha a tárgyaláson elhangzott olyun kijelentés maradt ki a jegyzőkönyvből, amely az iratokban nem szerepel és amelynek felvétele a jegyzőkönyvbe a fél érdekét szolgálja. A határozat két részből áll: rendelkező részből és indokolásból. A rendelkező rész tartalmazza a döntést a szabadalom engedélyezéséről és a költségekről, valamint közlést a fellebbezés lehetőségéről. Az indokolás a felek érveinek és bizonyítékainak ismertetéséből, valamint azok mérlegeléséből és elbírálásából áll. A hozott határozat a felszólalásnak helyet adó, vagy részben helytadó vagy a felszólalást elutasító lehet. Az első két esetben a tanács a felszólalónak költséget is megállapít. A megállapítható költség a felszólaló készkiadásaiból és a képviselői költségből tevődik össze. Elsőfokon a felszólalót költségekben marasztalni nem lehet, viszont ha a tanács úgy látja, hogy a felszólalással elért részsiker nem áll arányban azzal a költséggel, amelyet a felszólaló felszólalásával a bejelentőnek okozott, határozatában kimondhatja, hogy a költségeket mindegyik fél maga viseli. A hozott határozatot és annak rövid indokolását a tanácsvezető szóval kihirdeti. A határozat írásba foglalása után a hivatal a határozatot a feleknek kikézbesiti. A határozat kézbesítésétől számított 30 nap alatt a Találmányi Hivatal döntése ellen fellebbezni lehet a Budapesti Fővárosi Bírósághoz. A fellebbezési iraton 100.- forint illetéket kell leróni. A fellebbezést az Országos Találmányi Hivatalhoz kell benyújtani. A Hivatal a fellebbezést az összes iratokkal együtt a Budapesti Fővárosi Bíróságnak küldi meg. A Fővárosi Biróság a fellebbezés egy példányát a fellebbező ellenfelének kiadja észrevételre Az észrevételre adott határidő lejárta után a biróság a fellebbezést nyilvános ülésben történő előadással intézi. A nyilvános előadás határnapjáról a biróság a feleket azzal értesíti, hogy az előadáson megjelenhetnek, észrevételeiket megtehetik, de távolmaradásuk a döntést nem akadályozza. A Fővárosi Bíróságon az iparjogvédelmi ügyekkel foglalkozó tanács vezetője a Fővárosi Biróság egy bírája, két további tagjaJíét olyan szakülnök az Országos Találmányi Hivatal iparjogvédelmi tanácsának tagjai közül, akik az elsőfokú eljárásban nem vettek részt. A nyilvános előadáson az előadó tanács
