Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)
Szabadalmi anyagi és eljárási jog
jegyzőkönyvbe foglalja és a felhívott, de nem csatolt bizonyítékoknak előkészítő irat alakjában történő becsatolására határidőt tűz ki. Ha a bejelentő a szóbeli tárgyalás megkezdéséig a bejelentését visszavonja, vagy ha az első évi va£y pótszabadalmi illetéket a közzétételi határidő lejártáig nem fizeti be, a Találmányi Hivatal felszólalási tanácsa zárt ülésben a bejelentést visszavontnak mondja ki és a bejelentőt a felszólaló felmerült költségeiben marasztalja. A felszólalás visszavonása csak akkor hatályos, ha a felszólalás csupán a szabadalmi törvény 5. §-ára vagy 6. §-ára alapított. Ez esetben a hivatal a visszavonást tudomásul veszi és a bejelentés tárgyára a szabadalmat megadja. Ha ellenben a felszólaló közérdekű alapon támadt, az eljárást hivatalból folytatni kell a bejelentővel, tehát ez esetben a felszólalás visszavonása nem hatályos. Az előkészitő tárgyalás után a hivatal szóbeli tárgyalást tűz ki, amelyre a feleket idézi. A felszólalást tárgyaló tanács az Országos Találmányi Hivatal három iparjogvédelmi tanácstagjából áll. Ezek: a tanácsvezető, továbbá az előadó és a szavazó tanácstag. A tárgyalás megnyitása és az ügy rövid megjelölése után a tanácsvezető ellenőrzi, hogy az idézés szabályszerűen történt-e és megállapítja, hogy a felek részéről kik jelentek meg. A megjelenő felek illetve képviselőik a tanácsvezető kérdésére előterjesztik kérelmeiket minden indoklás nélkül, majd az előadó ismerteti a felszólaláshoz tartozó iratokban foglaltak lényegét. Az iratok ismertetését szükség esetén a felek kiegészítik. Ha valamelyik fél a szóbeli tárgyaláson olyan uj érveket vagy uj bizonyítékokat terjeszt elő, melyeket az általa benyújtott iratok nem tartalmaznak, akkor jár el helyesen, ha azokat ténymegállapitó különiratban is benyújtja. A ténymegállapitó irat tartalmának az előadottakkal való egyezését a tanácsvezetőnek ellenőriznie kell, ezért a ténymegállapitó irat egy példányát a tanács vezetőnek, a másik példányát pedig az ellenfélnek vagy képviselőjének kell átadni, mielőtt az irat tartalma ismertetésre kerülne. A felszólaló a felszólalási iratában foglalt jogalapot nem változtathatja meg és a bejelentésnek azt a részét, melynek szabadalmazhatóságát a felszólalási iratban nem kifogásolta, többé meg nem támadhatja. A bejelentő a felszólalási eljárásban nem térhet át olyan igénypontokra, amelyek valamely formában a közzétételi iratokban nem voltak. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki olyan igénypontok előterjesztését, amelyek a közzétett igénypontokat az elsőbbségi iratban vagy az első leírásban foglalt vagy csupán a rajzban feltüntetett adatokkal korlátozzák. A bejelentőnek egyébként jogában áll igénypontjait egészen a szóbeli tárgyalás berekesztéséig korlátozni. A felszólalási tárgyaláson résztvevő felek legyenek segítségére a tanácsvezetőnek atekintetben, hogy a tárgyalás a felszólalási iratban előterjesztett kérelem és a bejelentő ellenkérelmének határai között maradjon. Uj bizonyítékok a tárgyaláson is előterjeszthetők egészen a tárgyalásnak a határozathozatalt megelőző berekesztésig. Ha azonban az eljáró tanács arról szerez meggyőződést, hogy az uj bizonyíték már az előkészitő eljárás során érvényesíthető lett volna és a bizonyítás felvétele a tárgyalás elhalasztását- 36 -
