Almay György - Bognár Istvánné - Séthy Imre: Iparjogvédelem. Kézirat - Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából 4251. (Budapest, 1964)

Szabadalmi anyagi és eljárási jog

A jogszabály szerint a szabadalmazható találmánynak továbbá haladást jelentő megoldásnak kell lennie. Ez a követelmény az eredeti szabadalmi törvényben nem szerepelt, a már emlitett 1949. év 8. törvényerejű rendelet irta elő'. A jogszabályba felvételét hazánk iparának szocialista átalakulása indokolja. Kapitalista viszonyok között a szabadalom megszerzésének fő'célja a találmány egyéni kihasználásának biztosítása és amikor a találmány a szabadalmi oltalom megszűnése következtében a köz tulajdonába megy át, rendszerint már értékét vesztette, túlhaladott. Ezzel szemben a szocializált iparban a szabadalom elsődleges célja az egész népgazdaságot érintő ipari fejlődés előmozdítása. Az ipar korszerűsítése céljából bevezetett újítási .rendszer mellett logikusan adódott, hogy csak a haladást jelentő találmány nyerjen szabadalmat, amely a technika állását az illető iparágban előbbre viszi és a világviszonylatban ismert megoldásokhoz képest jobb és tökéletesebb.

Az eddig felsorolt követelmények vizsgálatát a szabadalmi gyakorlatban a találmányi jelleg vizsgálatának nevezzük.

Találmány csak műszaki megoldás lehet. Ez is a találmányi jelleg vizsgálata alá tartozó követelmény. E követelménynek akkor felel meg a találmány, ha a kitűzött célt műszaki eszközök felhasználásával, műszaki utón és szükségszerűen nem várt műszaki hatással éri el.

Vannak bizonyos műszaki megoldások, amelyeknek találmányi jellege kizárólag a műszaki többlethatástól függ. Az anyaghelyettesítés, a szerkezeti átvitel és a kombináció csak akkor szabadalmazható, ha műszaki többlethatással jár.

A műszaki többlethatással járó anyaghelyettesítés egy jellegzetes esete volt a forgalomba vipla elnevezés alatt került fogprotézis. A megoldás lényege, hogy fogprotézishez a korábban használt fémek és ötvözetek fíelyett krómnikkel-acél ötvözetet javasolt. A bejelentés napja előtt ismert volt az ötvözet rozsda- és saválló tulajdonsága, valamint az a körülmény, hogy az ötvözetet az ipar legkülönbözőbb területén már alkalmazták. A bejelentés tárgya mégis szabadalmat nyert, mert az anyaghelyettesítés több, előre nem ismert műszaki hatást eredményezett. Nevezetesen: az ötvözet a száj baktériumflórájára hatástalan, az alkalikus hatású nyállal szemben közömbös és az elektrokémiai hatásokkal szemben ellenállóbb, mint a többi korábban alkalmazott fémek, illetve ötvözetek. A szabadalom megadása jogászkörökben és az iparban egyaránt élénk vitára adott alkalmat. A szabadalom ellen megsemmisítési per is indult, de figyelembe vévé a fent közölt műszaki többlethatásokat mind az elsőfok, mind a másodfok a keresetet elutasította és a szabadalmat fenntartotta.

Szerkezeti átvitel esete például egy különleges tengelycsapágyazási módnak, amely bizonyos szerszámgépnél ismeretes, felhasználása mérőműszernél. Kombinációs megoldásról akkor beszélhetünk, ha ismert részmegoldások kerülnek együttes alkalmazásra. Például visszatérve a mérőműszer esetére, ha tengelyének csapágyazására a szerszámgépnél ismert megoldást alkalmazzuk, a tengely forgatására olyan hajtóművet használunk, melynek szerkezeti megoldása valamely járműnél már ismert vplt, és a hajtómű felerősítési módját például egy textilgépről vesszük, kofnbinációs megoldással állunk- 20 -