Garay Tóth János et al. (szerk.): Holográfia és humanizmus - Gábor Dénes (Budapest, 1995)
GÁBOR DÉNES ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA Thomas Edward Allibone 1947-ben, egy szép húsvéti napon Gábor Dénes a teniszpályán arra várt, hogy sorra kerüljön, amikor tudatalatti énje olyan probléma megoldásával ajándékozta meg, ami már évek óta gyötörte: a lángelme szikrájából egy új tudományág, a holográfia pattant ki, amely a későbbiekben egy új iparág kifejlődéséhez vezetett. A holográfia Nagy-Britanmában, feltalálója azonban Magyarországon született. Kevés olyan tudós van, aki egyben feltaláló is. Mindkét képesség gyakran családon belül öröklődik, így volt ez Gábor Dénes családjában is; apja, nagybátyja és öccse is feltaláló volt. Gábor Dénes 1900. június 5-én született Budapesten, Gábor Bertalan és Kálmán Adrienne első fiakánt. Édesapja mérnöknek készült, de fiatalon munkába kellett állnia. Fiai tanulmányaihoz azonban felbecsülhetetlen segítséget és ösztönzést adott. Technikai érdeklődéséről könyvespolca árulkodott. Gábor Dénes egyik legkorábbi emléke, hogy apja Vernét és Edisonnak, a világ egyik legnagyobb feltalálójának életét olvassa. Nyelvtudását német, francia és angol nevelőnők alapozták meg, a család barátai, egy orvos és egy ügyvéd pedig gondolatébresztő beszélgetésekbe vonták be. Valahányszor egy számára ismeretlen könyvről vagy névről hallott, azonnal apja könyveiben nézett utána. A szülők festményeket és más műalkotásokat is gyűjtöttek. Gábor Dénes a nagy mesterek műveit először illusztrált albumokból ismerte meg, majd Európa múzeumaiban találkozott velük. Kiváló memóriáját bizonyítja, hogy - bár sohasem volt zenész - élete végéig eredeti nyelven tudta elénekelni a világ nagy operáit. 1918 tavaszán az egyetemi felvételi vizsga után katonának kellett bevonulnia, és csak az észak-itáliai fegyverszünet után térhetett haza, hogy a műegyetem gépészmérnöki karára beiratkozhasson. Két év múlva a berlini Technische Hochschulén folytatta tanulmányait, és ott elektromérnöki oklevelet szerzett. E kettős képzés alapozta meg azt a ragyogó képességét, hogy elektromos készülékeket tervezzen. Mind Rugbyben lévő irodájában, mind az Imperial College-ban, de amerikai laboratóriumában is mindig kéznél volt egy rajzasztala. 9