Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Búza

38. ábra. A tönköly (Triticum spelta) európai areája (pontozott terület) az ó- és középkorban, keletkezési központja (C) és elterjedése különböző irányokba (nyíl)

A fekete pontok kő- és bronzkori feltárások, az üres körök római korú tönköly-leletek helye (Bertsch et Bertsch nyomán)

Mielőtt még rátérnék a közönséges búza behatóbb ismertetésére, beszélni kell a tőnké búza amdiplfioid származékairól: a tönkölyről (Triticum spelta) és a T. macha búzáról. Röviden előbb ismertessük az utóbbi fajt, hogy zavartalanul foglalkozhassunk a tönköly kérdéseivel. A T. macha Grúziában igen kis területen endemikus faj. Egyesek véleménye szerint a tőnké és a közönséges búza fajhibridje lenne. Valószínűbbnek látszik, hogy a T. macha a közönséges búzához hasonlóan jött létre: a tőnké és az Aegilops squarrosa kereszteződéséből, s amfidiploid mutációval. Alakulásában nagyon hasonló a tönkölyhöz.

Viták a tönkölyről

A tönköly egyike a legérdekesebb búzafajoknak. Már az érdekessége ott kezdődik, hogy nincsen vadon élő fajrokona. Sőt a megelőzőkben említettem, hogy származása is bizonytalan, illetve nagyon is megoszlanak a vélemények erről a kérdésről. Jelenleg is nagy talány a tönköly a kultúrtörténészek és az ősi kultúrnövények származásá89