Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Búza

vidéke és Svájc területén található (talán, mert itt volt a legerőteljesebb kutatás), de vannak adatok Európa peremvidékeiről is.

Az első tönkét több mint 100 évvel ezelőtt a híres magyar származású, osztrák botanikus, Kotschy gyűjtötte (1855-ben) a Hermonhegyen (Libanon), kb. 1300 m tszf. magasságon. Kotschy még árpának vélte az új növényfajt, s húsz évvel később a híres gabonarendszerező Körnicke határozta meg vadtönkének: Triticum dicoccoides Körn, nevet adva neki. A Hermon-hegyen 60 évvel később az Afrika-kutató Schweinfurth is megtalálta ugyanezt a növényt, de már magasabban, 1900 m tszf. magasságon. Azt tapasztalta, hogy mindazokon a helyeken, ahol a növénytermesztéssel felhagytak, a vad tőnké gyorsan megjelenik, és a sivár körülmények között is jól tenyészik. A vad tönkét a Közel-Keleten sokfelé megtalálták, tehát nem korlátozódott elterjedése a „klasszikus” lelőhely vidékére.

A tőnké termesztéséről a legrégebbi adatot Egyiptomban Menghin közlése szerint Merimde-Beni-Salame-ból, i. e. 4000 évből ismerjük. Az újabb ásatások a különböző dinasztiák korából rendszeresen kimutatták a tőnké termesztését. A közelmúltban végzett kurdisztáni ásatások több évezreddel korábbi időkben is megtalálták a tönkét (33. ábra).

A tönkét ma is termesztik Ázsiában (Mongólia, Közép-Ázsia, Szibéria, Elő-Ázsia, Transzkaukázia, Irán, Arábia), sőt Európában is (Spanyolország, Svájc, Ausztria-Vorarlberg, Jugoszlávia), de még az USA-ban is. Afrikában Abesszínia és Marokkó népei termesztik a tönkét.

Az alakor és a tőnké még nagyon primitív búza volt, mert a kalászkák érés után zárták a szemeket, a csépléskor maga a kalászka

33. ábra. Óegyiptomi tőnké kalászka-maradványok

1. Merimde-Beni-Salame mellől megszenesedett kalászka (kb.i.e.4000),2. elszenesedett kalászkák Maadiból (kb. i. e. 3500), 3. kalászka all. dinasztia egyik sírjából (kb. i. e. 2000), 4. Nevoser-RE király halotti templomában talált kalászka (kb. i. e. 2000) (Bertsch et Bertsch nyomán)

82