Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Búza

Marokkóban. Természetesen, termesztik a régi génközpont területén is: Kisázsiában. Kétségtelen, hogy a neolitkorban e búzafaj termesztése volt az általános, s az újabb fajok bevándorlásával már osztoznia kellett a területen azokkal is.

A tőnké

Amíg az alakor keletkezése a vad alakor egyszerű kultúrába vételével történt, addig a tőnké vagy kétszemű búza (Triticum dicoccon) sokkal bonyolultabb módon jött létre. Előbb szükséges volt a vadtönke (Triticum dicoccoides) kialakulása. A vad tőnké (30. ábra),

ellentétben az alakorral, a nagyon régi időkben (még a kőkorszak előtt!) a természetben egyáltalán nem létezett. Talán valamikor a kőkorszak bekövetkezése idején (lehet azonban, hogy még előbb is) a „termékeny félhold” valamelyik vidékén a vad alakor kereszteződött egy kecskebúza (Aegilops sp.) fajjal, ott, ahol a vad alakor és a kecskebúza egymás szomszédságában élt (31. ábra). Ez a keresztezés nyilvánvalóan sokszor bekövetkezhetett, azonban a hibrid csak meddő maradt, mindaddig, amíg egyszer csak a meddő hibrid szerelvénye megkettőződött (mutáció!), és létrejött egy termékeny allotetraploid-alak: a vad tőnké (Triticum dicoccoides). Ennek, mint az 5. táblázatban is láttuk, a genomképlete: AABB. Az AA genomot a vad alakortól (Triticum boeoticwn), a BB genomot pedig a kecskebúzától kapta. Felmerül a kérdés, hogy melyik kecskebúza faj lehetett a BB genom adományozója? MacFadden és Sears 1946-ban ezt az Aegilops fajt Ae. bicornis névvel jelölték meg, manapság viszont a kecskebúza ősnek az Aegilops speltoides. fajt tartják (Harlan et al., 1969).

Amint a 31. ábra mutatja, a Triticum

30. ábra. Triticum dicoccoides kalásza és szeme (Nürnberg nyomán)

78