Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Mily módon alakultak ki a termesztett növények?

Mily módon alakultak ki a termesztett növények?

Kissé különösen hat reánk a fejezetcím olvasása. Első pillanatra azt gondolnánk, hogy ez a kérdés a megelőzőkben elmondottak alapján rendkívül könnyű, hiszen a termesztett növény kialakulásához három „kelléket” tartottunk fontosnak: az értelmes ősembert, a géncentrumot és a megfelelő vadnövényt. Ha ez a három együtt van, akkor ki kell emelni vadon termő állapotából a növényt, és át kell vinni a primitív szántóföldre. Ott azután rendszeresen kell végezni a szaporítást, egyszóval a termesztést. Lényegében ezzel a nagy esemény megtörtént. Az ember most már növényt termeszt, és az átplántált vad növényből termesztett növény lett. Hogy ez az egyszerű magyarázat nem elég a termesztett növény kialakulásának megértéséhez, bizonyítja, hogy mégis beiktattuk ezzel a címmel megjelölt fejezetet.

A termesztett növények nem azonos s egyszerű sablon alapján formálódtak ki vad állapotukból, hanem a különféle kultúrnövények keletkezésében is érdekes változatosság figyelhető meg, amint azt a géncentrumban, az ott tenyésző növényeknél is megnyilvánulni láttuk. Az egyes növényfajoknál is eltérő a termesztett növény formálódásának módja.

Kappert (1958) szerint a kultúrnövények keletkezésének három lényeges mozzanata van:

1. A változás alapja a természetben megnyilvánuló nagyfokú alakgazdagság, és a növények képessége a megváltozásra.

2. A vad jellegek elveszítése, s ezzel a sajátos, termesztett növényre jellemző tulajdonságok kialakulása. Ebben a kiválogatásnak (szelekció) és az öröklődő megváltozásoknak (mutáció) van alakító jellege.

3. A kultúrnövény-tulajdonságokat kialakító módok a következők: a kereszteződés (hibridizáció), a kiválogatódás (szelekció) és az elszigetelődés (izoláció).

56