Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Hol ringott termesztett növényeink "bölcsője"?

A géncentrum elméleti követelményeinek meghatározása után Vavilov és munkatársai hozzáláttak, hogy a termesztett növények géncentrumait kijelöljék. Számos esetben ennek eldöntését csak expedíciók tapasztalatai alapján sikerült megvalósítani. A felmérések után kiderült, hogy egy keletkezési központ (génközpont) területén nemcsak egy faj ősi változatossága volt megfigyelhető, hanem több faj is egymás mellett osztozott a központ kedvező adottságaiban.

Kitűnt, hogy a világ 8, de az alközpontokat is beleszámítva 11 elsődleges központja (14. ábra) a termesztett növények „bölcsője”, amelyek általában (kivéve a 8-at) az északi szélesség 20—40. foka közötti sávba esnek. A központok a következők:

1. Kínai központ: Közép- és Nyugat-Kínai hegyvidék, valamint az ezekkel határos síkságok.

2. Hindosztáni központ: Délnyugat-In dia.

2. b (3) Indokínai központ: Indokína és a Maláj-félsziget.

3. (4) Közép-ázsiai központ: Északnyugat-India, Afganisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és a Nyugat-Tien-San területe.

14. ábra. A termesztett növények géncentrumai

Magyarázat a szövegben. A fekete körök a központot, a pontozott területek az areát mutatják (Vavilov nyomán)

50