Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Hol ringott termesztett növényeink "bölcsője"?

vények betegségellenállóságának genetikai alapjait kívánták felderíteni, különösen az immunitás öröklésmenetével kapcsolatban. Az első világháború kitörése miatt visszatért Oroszországba. Ekkor irányult figyelme a kultúrnövények származásának kérdései felé. Nemcsak kutatásokat végez, hanem növénygyűjtő expedíciókat is szervez Ázsiába, Abesszíniába, Közép- és Dél-Amerikába. Megalapítója Leningrádban az Össz-szövetségi Növénytermesztési Intézetnek (VIR), amelynek feladata a kultúrnövények világfajtagyűjteményének begyűjtése, vizsgálata és a növénynemesítés hasznára fordítása. Klasszikus elméletét a kultúrnövények származásáról 1926-ban megjelent könyvében: „Termesztett növények keletkezési központjai” (The Centers of Cultivated Plants) fejtette ki. Munkatársai és tanítványai követték elgondolásait, és a híressé vált „Vavilov-iskola” sok új ismerettel gyarapította a tudományt. Érdemei elismeréséül a Szovjet Mezőgazdasági Akadémia tagjává választotta, sőt 1939-ben ő volt az elnöke a Nemzetközi Genetikai Kongresszusnak. A második világháború alatt halt meg.

A géncentrum-elmélet

Már régebben is sejtették, hogy a termesztett növényeknek valahol a Földön megvan a „hazája”, sőt kultúrtörténeti adatok alapján hozzávetőlegesen ki is jelölték ezeket. Pontos bizonyítékok, főleg természettudományi tényanyag ezeket az elképzeléseket alig támogathatta. Nem voltak módszerek, amelyek segítségével körvonalazni lehetett volna az elgondolások helyességét, vagy egészen új megállapításokra lehetett volna általuk jutni.

Vavilov hosszas tanulmányok után alakította ki híres „géncentrum-elméletét”. Eszerint a termesztett növények azokon a területeken keletkezhettek, ahol az illető növényfaj vagy nemzetség alakkörének a legnagyobb változatossága figyelhető meg. A nagy alakgazdagság azzal is együtt jár, hogy itt található a domináns tulajdonságok legnagyobb gyakorisága. A keletkezési központ egy adott, kisebb vagy nagyobb terület, amelynek szélei felé csökkenő a domináns tulajdonságok előfordulásának mértéke, s már felbukkannak a recesszív bélyegek is. A nagymértékű alakgazdagság és a domináns jellegek változatossága, bősége a meghatározója annak a területnek, amelyet az illető faj keletkezési helyének mondunk.

4_Hogyan jöttek létre kultúraövényeink?

49