Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A szántóföldi környezet formáló ereje
legkönnyebb. Persze, őrizni kellett a vetést, hogy a madarak ne sokat raboljanak el. Hamarosan kialakultak a különféle védekező módszerek, pl. a madarak ijesztése kereplőkkel, kiáltozással, dobokkal stb., a madárijesztők kirakása, vadászás a madarakra eleinte kődobálással, később repítő fegyverekkel, csapdákkal, természetes ragadozó ellenségek megszelídítésével és ezek felhasználásával stb. A madarak azonban nem mindig ellenségek. Hamarosan a rovarevő madarak is rászoktak a szántóföldekre, mert ott az élelem nagyobb mértékben volt meg a számukra. így az ember természetes segítőtársakat kapott a hasznos madarakban, s igyekezett is őket odacsalogatni a szántóföldekre, elősegítve fészkelésüket stb. Ahogyan a szántóföldek növekedtek, úgy azokon hamarosan új, érdekes élelemláncok alakultak ki. Nemcsak az ember fedezte fel a szántóföldet, hanem felfedezték azt a természetes ellenségek és jó barátok is. Ezek számára is új életforma alakult ki. Védekezni kellett a növényevő nagyvadak ellen is. A kisebb földeket kerítéssel kellett körülvenni, de gyakran ezek sem nyújtottak védelmet. A növénytermesztő ember hamar megtanulta, hogy az élelemszerzés új módjában nemcsak önmaga, hanem mások is kívánnak részesedni. Bizony hamarosan kialakult a terményrablás átkos szokása is, a másik embertárs részéről, sőt az ellenség pusztítása is, hogy lehetetlenné tegye a munka gyümölcsének élvezését. A szántóföldi körülmények elősegítették a növényi betegségek gyors elterjedését is. A természetben vadon élő növényeknél a szétszórtság és talán a nagyobb ellenállóság miatt erre kevesebb a lehetőség, de a szántóföldi állományokban a betegségek terjedése sokkal kedvezőbb. így a növénytermesztés kialakulásával egyidejűleg a járványos betegségek, mint új természeti jelenség is ismertté váltak az ember előtt. A növénytermesztő ember hamar megtanulta, hogy az élelemszerzés új módjának nemcsak öröme, hanem bánata is sok van. Valóban úgy volt, és ezt a szomorú tényt a történelem sokszor fel is jegyezte, hogy a növénytermesztést ért természeti és ellenséges j csapások mögött mindig az éhínség veszedelme is meghúzódott, és elég gyakran aratott is, az ember helyett! 39
