Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Az ember első termesztett növényei

legesen megtelepedett földművelők rendszeresen termesztettek tököt, babot és kukoricát, s ez a szokásuk az azóta eltelt 3500 év alatt sem változott semmit. Ma is ugyanúgy és ugyanazt termesztik.

A Tamaulipas környékén talált kukoricaleleteknél sokkal érdekesebbek, s a kukorica származásához is közelebb hoznak bennünket, azok a kukoricacső maradványok, amelyeket a híres észak-amerikai Denevér-barlangban (Bat Cave) tártak fel. Itt az i. e. 3500.' évből származó rétegekben megtalálták a kukoricacső primitív alakját (9. ábra). Hasonló korból a Tehuacan völgy barlangjából (Mexico Citytől délkeletre 200 km távolságban) is előkerült a kezdetleges kukoricacső, sőt idősebb rétegekből, az ún. Coxcatlan időszakból (i. e. 5200—3400) még egészen kezdetleges cső is feltárásra került.

9. ábra. Kezdetleges kukoricacsövek 1. Őskukorica csöve Tehuacanból, i. e. 5000, 2. kezdetleges kukoricacső a Denevér-barlangból, i. e. 4000, 3. már fejlettebb kukoricacső Tehuacanból, i. e. 3000 (Mangelsdorf és MacNeish nyomán)

A második ősrégi termesztési központ Peru száraz partvidékén volt, ahol Huaca Prieta mellett a Chicama völgyben a barlanglakásokban az i. e. 2000 körüli időből származó növényi maradványokat: lopótök, sütőtök, gyapot, több babfaj {Phaseolus sp.) magvait, a paprika bogyóját, a virágnád (Canna edulis) lisztes

32