Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
Az ember első termesztett növényei
éltek, s csak akkor telepedtek le, amikor elérkeztek Közép-Amerikába. A letelepedés után néhány ezer év alatt itt is bekövetkezett a neolitikus forradalom: kialakult az emberi gazdálkodás újvilági formája. Az Újvilágban, természetesen, a mongolid ősember más növényeket vont kultúrába, mint az Óvilágban, hiszen itt olyan növényekkel a természetes flórában nem találkozott. Munkája eredményéből csak azt látjuk, hogy semmiben sem maradt el az óvilági ősember teljesítményétől, sőt még nagyobb tehetséget árult el az új s eredeti kultúrnövények kialakításában. Ennek az értékes munkának a felfedezések után maga az Óvilág is nagy hasznát látta, noha a felfedezéseknek az újvilági őslakók eleinte csak kárát vallották. A századforduló óta mind nagyobb szorgalommal végzett kutatások egymás után tárták fel az Újvilág ősi növénytermesztésének bizonyítékait. Különösen értékes leletek kerültek elő a barlanglakásokból. E feltárások kimutatták, hogy a növénytermesztés kezdetének az Újvilágban mintegy négy központja volt. Ebből kettő Közép-Amerika, egy Észak- és egy Dél-Amerika területén van. A növénytermesztés ősi kultúrközpontjai A legrégebbit Tamaulipas vidékén tárták fel, a Mexikói-öböl nyugati partvidékének mérsékelten csapadékos dombvidékén (8. ábra). A hajdani barlanglakások hulladékdombjaiból termesztett növények maradványai kerültek elő. A legrégebbi rétegekből (az ún. Infiernillo-fázis), amelynek korát i. e. 7000—5000. évezredekben állapították meg, a lopótök (Lagenaria siceraria) és a sütőtök (Cucurbita maxima) maradványai kerültek elő. A lopótök lelet különösen érdekes, mivel ez a növény Afrikában honos. Valószínűnek tartják, hogy a tengeráramlással jutott el a Mexikói-öbölbe, ott kifogták és termeszteni kezdték. Ez elgondolás igazolására próbát is tettek, és valóban a lopótök termése közel egy éven belül eljutott Afrika partjairól Amerikába. A fiatalabb tamaulipasi rétegekből újabb maradványok kerültek elő. így az i. e. 5000—3000 éves rétegekből (Ocampo-fázis) előkerült a bab (Phaseolus vulgaris), majd a legfiatalabb, i. e. 3000— 2000 éves rétegekből a kukorica is. Ez azt mutatja, hogy a kukorica nem a legősibb termesztett növénye az Újvilágnak. A kultúrrétegekből az is kitűnt, hogy az i. e. 1500. években Tamaulipas környékén vég-31
