Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Az ember első termesztett növényei

Mint érdekességet kell megemlíteni, hogy a „termékeny félhold” területétől délnyugatra Palesztinában, a hajdani Jerikó romjainak ásatásakor Kenyon a közelmúltban olyan kultúrrétegeket talált, amelyek korát i. e. 8000. évre becsülték. Sikerült megtalálni a jerikói nagy kőtoronynak alapjait is (i. e. 7000). E késői neolitikus korban Jerikó már városszerű település volt és mintegy 2000 ember lakóhelye. Itt is szabályos házakat találtak, sőt előkerültek a különféle kőedények, sarlószerű kések, őrlőkövek, kecskecsontok és bizony a tönkebúza szemei is, noha ezek inkább még a vad alakhoz hasonlítottak. így felmerült a kérdés, hogy a növénytermesztés kezdetét Jarmoban vagy Jerikóban kell-e keresnünk. Több jelből azt következtették, hogy az ember gazdálkodása talán (?) több helyen is kezdődhetett, de az is lehet, hogy a nyugatra vándorolt ősemberek (valami kényszerítő ok következtében) Jerikóban is kialakíthatták kezdetleges gazdálkodásukat. Egyébként a vándorlás lehetősége valószínűbb, hiszen, mint látni fogjuk később, az ősember nyugatra irányuló vándorlása (majd később a történelmi emberé is!) szinte törvényszerű jelenség.

Nézzük meg most már a „termékeny félhold” nyugati területeit (ezek elhelyezkedését az 5. ábra mutatja), amelyen különösen két lelőhely emelkedik ki: a nyugat-anatóliai Hacilar és a kilikiai Taurus hegység közelében levő £atal Hüyük helységek közelében megtalált

5. ábra. Az őskori feltárások megoszlása Közel-Keleten (Parrot és Varagnac térképe nyomán)

23