Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Az ember első termesztett növényei

ősember-telephelyek. Mindkét helyen a kerámiák készítése előtti (praekeramikus) lakóhelyeket találtak. A két lelőhely közül a £atal Hüyük a legérdekesebb. Itt Mellaart angol kutatónak az ötvenes évek végén 13 kultúrréteget sikerült feltárni, amelyek közül a 18. réteg a radiokarbon vizsgálatok szerint az i. e. 6250. évből származik. Ez a kultúrréteg a talaj felszíne alatt 4,5—6 m mélyen fekszik. Benne négyszögletes házakat találtak, amelyeket agyagtéglákból építettek, kék, zöld és vörös színre festettek. £atal Hüyük őskori telepén igen hamar megkezdték az agyagedények készítését, amelyek kezdetben világossárgák voltak, később azonban sötéíebb színűre égették. I. e. 6500. évtől kezdve már a rezet és az ólmot is használták.

Kultúrtörténeti szempontból nagyon érdekes volt, hogy £atal Hüyük őskori telephelyén a falfestészet is dívott, amely szívesen mutatta be a vadászjeleneteket. A meghonosított állatok ugyanazok voltak, mint a kurdisztáni telephelyeken: kecske, juh, kutya.

Fontos, hogy az ásatások milyen növényi maradványokat találtak. Különös szerencse, hogy e2ek a maradványok rendkívül jó megtartásúak. A fontosabb termesztett növények, amelyek kimutathatók voltak (6. ábra), a következők: alakor, tőnké búza, csupasz árpa, borsó, len és ami rendkívül érdekes: megtalálták az i. e. 5550 korú rétegekben a közönséges (hexaploid) búzát is. Valószínűnek

6. ábra. Búzaszemek Catal Hüyiikből, i. e. 5550

1. Tőnké (Triticum dicoccon), 2. közönséges búza (Triticum aestivum) (Helbaek nyomán)

24