Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

Az ember első termesztett növényei

Az ember első termesztett növényei

A kérdésre pontosan talán sohasem fogunk tudni válaszolni, hogy melyek voltak az ember első termesztett növényei. Minél régebbi időkbe kell ugyanis visszatekintenünk, annál kevesebb a remény, hogy jó megtartású növényi leleteket kapjunk. A növényi maradványok hamar elpusztultak, hacsak valami, jól tartósító helyre nem kerültek, és így nem maradt „hírmondója” a múlt növénytermesztésének. Ez a legfőbb oka annak, hogy biztos adataink csak az utóbbi tízezer évből vannak, noha a növénytermesztés múltja a távoli, történelem előtti időkbe nyúlik vissza.

Maguk a növényi maradványok azonban egymagukban még nem bizonyítják a növénytermesztést. Lehetnek azok a gyűjtögetésből származó, a tanyahelyen elhullott törmelékek is. Csak akkor van régészeti értékük, ha mellettük megtalálták az ember talajművelő eszközeit is, a kezdetleges ekét vagy a kézi szerszámot, amelyről kimutatható, hogy valamikor vele a vetéshez magágyat készítettek elő. Ilyen leleteket az utóbbi években szorgos kutatással mind az óvilágban, mind pedig az újvilágban többet találtak.

Az ősnövénytan sokszáz millió éves növényi maradványokat ismer. Mellettük korban egészen eltörpülnek a termesztett növények maradványainak évei. Amazok fennmaradásukat a kedvező megkövesedési (fosszilizációs) folyamatoknak köszönhetik, s felismerhető formában „hírmondói” a régi korok növényzetének. A termesztett növények maradványai csak ritka esetekben, pl. barlangok talajában stb. kerültek hasonló helyzetbe. Ezért olyan kevés a régmúlt időkből a növénytermesztés „tanúbizonysága”. A meglevő leletek, majd az írásos emlékek alapján sikerült hozzávetőlegesen felderíteni az elmúlt tízezer év növénytermesztésének történetét, és az egyes termesztett fajok leszármazását.

18