Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Alma
XII. századból, aki két sárgarépa fajtáról is megemlékezik művében. Az egyik fajta ízletes és vörös színű, a másik kevéssé az, és zöldesbe hajló sárgás színű. Utóbbi fajtának a talajból jócskán kiemelkedő gyökerűnek kellett lennie, mert a sárgarépa csak akkor zöldes, ha fény éri. Ezt a két „fajtát” a XVI—XVIII. században megjelent könyvekben is rendszeresen említik. Banga véleménye szerint a sárgarépát a X. században veszik kultúrába a perzsák. A termesztett sárgarépa géncentruma tehát Iránban van, nem pedig, mint Vavilov is említi: Közép-Ázsiában. Innen terjedt el a XIII. században keletre, Kínába, illetve nyugat felé Európába. A sárgarépának Európába való érkezése kétféle módon történhetett. Az első megtelepedés a XII. században az Ibériai-félszigeten volt, a mórok telepítették oda. Valószínű, hogy Nyugat-Európa más vidékeire innen jutott el, spanyol közvetítéssel. A másik érkezésnek Velencét említik, ugyanabban az időben. A feljegyzések szerint 1300 körül már Itáliában ismert növény, és a XIV. században Franciaországban, Németországban és Hollandiában is termesztik. Angliába csak a XV. században került. Európa-szerte a XVI. század végéig a már említett kétféle sárgarépát: egy vöröset és egy zöldessárgát termesztenek, mint az araboknál. Később a sárga típust úgy megjavítják, hogy kiszorítja a vöröset, s olyan típusokat is előállítanak, amelyeket takarmányozásra is használnak (csikórépa!). A sárgarépa nemesítésében Hollandia járt az élen. A hollandi fajták az egész világon a legkeresettebbekké váltak. A sárgarépafajták közül a legrégibb a Duwicki, amely 1800 óta van a termesztésben, a Nanti 1864 óta, a Guerande fajta 1884 óta és a Párizsi hajtató 1888 óta. Alma Az alma az ember ősrégi idők óta kedvelt gyümölcstermő növénye. Sok időnek kellett azonban eltelnie, hogy az ember az almát termessze is. Évezredeken át, sőt évtízezredeken keresztül csak a vadontermő fákról szedte le az ember a gyümölcsöt, s bizony ez még ma is sokfelé így van. Az európai almafajták kialakításában a nemes almafa vadontermő alakjai alapvetően fontosak. A fajták kiformálásában csak kisebb 185
