Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Rozs

/

47. ábra. A xadrozs-fajok törékeny kalászai

1. Secale montanum GUSS., 2. Secale silvestre HOST., 3. a primitiv iráni rozs szilárd kalásza, valamint 4. a termesztett, európai rozs kalásza (Kranz nyomán)

Felvetődik a kérdés, hogy a rozs mégis mely vidéken formálódott kultúrnövénnyé? Többen azt gondolnák, hogy azokon a területeken, ahol a rozs termesztése önállóan kialakult, ez pedig Eurázia északi vidéke lenne. Korántsem így van! A rozs géncentruma közel azon a vidéken van, ahol a búzáé, és ha passzívan is, együtt alakult ki a búzával (kezdetben a tönkével, majd a törpe búzával). Amikor a rozs már önállóan kilépett a szántóföldekre, majdnem készen volt kultúralakja, s alig volt szükség némi finomításra.

Pontosan meghatározva, a rozs-géncentrum (az elsődleges központ!) az a terület (48. ábra), amely a Kaukázustól délre s a Zagrosz hegységtől északra, Kelet-Anatóhától húzódik Északkelet-Iránig (Khorasszán vidéke). Irán északi területe a rozs keletkezési központjának jelentős része (Gugan környéke; 1. 16. ábra). A gyomrozs itt finomodott ki alakulásában, s a neolitikus „hullám”-ban a búzával együtt elvándorol Nyugat-Európába. Ott alakult ki a rozs másodlagos géncentruma, de már a történelmi időkben.

A rozs másodlagos géncentruma a Rajnától keletre eső területen keletkezett (49. ábra), ahol már a klimatikus viszonyok inkább kedveztek a rozs termesztésének, mint a búzának. Az állományokban

101