Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)
Jegyzet
(105) Országos Levéltár. Földművelés Ipar Kereskedelemügyi Minisztérium. K. tétel 9—4804—5028, 168. ált. index-1871. (Fischer Mór Herendi porcellángyáros elleni panasz a szászországi kir. porcellángyár igazgatóságától tilos védjegy használata miatt.) Veszprém vármegye 2686/1871 30/6. sz. alatt 1871. június 24-én Fischer Mór nyilatkozatát terjeszti fel. (106) Országos Levéltár. A Földműv. Ipar és Kereskedelmi Minisztérium 22957/1869, 24839/1869. Fik. Ált. index 1870 tétel 9. alapszám 4733. Fik. Ált. index 1871. alapszám 670. Őfelsége körüli miniszter 8006 1871. sz. Pénzügyminisztérium 3552/1871. sz. (107) Wiener Weltausstellungs-Zeitung 1873. X. 29. (108) Gyári Levéltár: Bécsi világkiállítás-zsüri jelentései, 1873. Bécsi Világkiállítás, 1873. France Commission Supérieure. Jelentések, III. k. Párizs, Imp. M. 1875. Kerámia és üvegáru. Victor de Luynes. (109) Wiener Weltausstellungs-Zeitung, 1873. (110) Industriezeitung für Ungarn, 1873. (111) Internationale Sammler-Zeitung, Wien, 1921. (112) Ruzicska I. i. m. (113) Veszprémi Állami Levéltár. Veszprém vármegye 1874. július 13-iki rendkívüli bizottsági közgyűlés 459/5524 sz. (114) Veszprémi Állami Levéltár 1874. évi közgyűlése 430/3829/74. sz. (115) Gyári Levéltár. Inventur 1867—1898. A veszprémi kir. törvényszék 1874. augusztus 4-én kelt 5378/1874 sz. ítéletével megállapította a csődöt. Ennek végrehajtása során a Wiener Depot leltárát is csődtömeghez csatolták. A kir. törvényszék végrehajtójának 1874. augusztus 31-én a leltárra vezetett záradéka szerint a csőd kimondásánál a Wiener Depot leltári értéke 25925 Ft 90 Kr. értékű volt, amit a herendi leltárra vezetett záradék szerint zár alá vett. (116) Anyagi érdekeink 1876. IV. „Mind az osztrák, mind a magyar értékpapírok árfolyama az utolsó hetekben tetemesen csökkent éspedig a magyar papírok átlag 4—5 százalékkal, az osztrákok 1-el.” (117) Veszprémi Levéltár járási főszolgabírói hivatal 1874. július 30. 3425 sz. — 6495/1874. (118) Anyagi érdekeink 1876. (119) Dr. Wartha Vincze: Az agyagművesség. Magyar üveg és agyagújság 1/29 sz. 1905. (120) Emlékkönyv az 1879-iki székesfehérvári országos műipar, termény és állatkiállításról. Szerk.: dr. Szalóky Adolf. (121) Gyári Levéltár. Farkasházy Jenő hátrahagyott írásai. (122) Gyári Levéltár RT. iratok. (123) Uo. (124) Művészi Ipar 1885/86. Szalay Imre jelentése „A művészi ipar az Országos Tárlaton". (125) Adás-vételi szerződés a Herendi Porcellángyár RT. és az „Egyesült Magyarhoni Üveggyárak RT.” között. (126) Győri Kereskedelmi és iparkamara évi jelentése kerületének közgazdasági viszonyairól, 1893. (127) Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1899. évi jelentése. „Ha azonban egy-egy magyar iparos vagy gyáros majdnem kivételesen néhány ezer forintnyi árut képes az osztrák piacon elhelyezni, rögtön félre verik ott a harangot és beszélnek a magyar ipar versenyének és betolakodásának nagy veszedelméről, sőt még akad komoly osztrák kereskedelmi és iparkamara, amely évi jelentéseiben mint számba jövő tényezőt emlegeti a magyar iparnak ezt a kismérvű invázióját.” (128) Gyári Levéltár Fischer Jenő kérvénye a kereskedelemügyi miniszterhez 1897. február 3-án. (129) Pap János Magyar Ipar, 1897—38. (130) Dr. Földváry József felolvasása 1897. december 12- én Kassán a Kereskedelmi és Iparkamarában. (131) Magyar üvegipar 1901—18. „Műízlés a kerámiában". (132) Magyar üvegipar 1901—19. sz. Secessió az agyagiparban. (133) Musée des Arts Décoratifs Paris No-2419. L'Illustration 1889. L’art a l’exposition. (134) Magyar üvegipar 1901. (135) Musée des Arts Décoratifs Paris No-2419. L'Illustration 1900. La Céramique á l’Exposition. (136) Magyar Iparművészet 1901. L'Art nouveau (az újabbkori iparművészet). (137) Magyar üvegipar 1901. „A magyar kerámia sikere”. (138) Magyar—Szovjet Baráti Társaság, Leningrádi titkárságának szíves közlése. (139) Magyar Ipar 1901—20. sz. „Magyar porcellán''. Vogt György a sévres-i porcelángyár igazgatójának levele Farkasházi Fischer Jenőhöz: „Tisztelt Uram! Mielőtt Magyarországot elhagynám, nem mulaszthatom el, hogy köszönetemet ne fejezzem ki önnek azért a szívességért, amelyet gyárának meglátogatása alkalmával irántam tanúsított. Önnek sikerült gyárát abba a helyes irányba terelni, mely úgy művészeti, mint technikai szempontból egyedül követendő. Ez a vállalkozása annál nagyobb nehézségekbe ütközött, mivel egyfelül nagyatyjának, Lischer Mórnak, gyárát az előbbi tulajdonosok kőedénygyárrá változtatták át, másfelől pedig e gyár egy félreeső faluban az ipari központtól távol fekszik. Ön mindezek daczára sikert aratott. A párisi világkiállításon nyert arany érem és az ismert műértők által nyert számos megrendelések bizonyítják ezt a legjobban. Majdnem csodaszámba megy, hogy alig három esztendő alatt sikerült önnek a herendi gyárat halottaiból feltámasztani. Valóságos feltámadás ez. Látogatásom alapján konstatálhatom, hogy ön már a kiállítás óta is újabb haladást tanúsított úgy a technika, mint a művészet szempontjából. Nem figyelmeztethetem önt elég nyomatékosan arra, hogy a gyár különleges helyzetére való tekintettel óvakodjék gyárát közönséges porczellán-gyárrá átalakítani, mert ebben az esetben nem küzdhetne meg egyenlő fegyverekkel ama gyárakkal, amelyek e nemben kedvezőbb körülmények között működhetnek Igyekezzék ezután is művészi szép porczellánt készíteni, méltót ahhoz, amely valamikor Herend annyira megérdemelt világhírét megalapította. Különben ön 95
