Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)
A Fischer-utódok és a részvénytársaságok kora 1876-tól 1920-ig
56 Farkasházy Jenő, aki gyára művészi irányítását közvetlenül kezében tartotta, a századforduló idején a szecesszió hatása alá került. A szecesszió hatása alatt készültek nagyméretű dísztálai, színei a festési technika magas szintjéről tanúskodnak. Bár a szecesszióra jellemző erős színek s a minták zsúfoltsága észlelhető, a stílus megnyilvánulása Herenden mértéktartó. Egyes dísztálakon a természetből merített témák feldolgozásánál a túlzott virtuozitás már szinte festmény készítésére csábította alkotóit. Farkasházy Jenő művészi érzékének, s a gyári festők velük született tehetségének köszönhető, hogy Herend a szecesszió porcelánművészetének gyakori túlkapásait elkerülte, mert e korban nem nehéz olyan porcelántárgyakat találni, amelyeken vörösre festett levelibékát találunk ibolyakék szemekkel, vagy hamutálat, amelyen cinóber testszínű nimfa fekszik kék hajjal.(131) A századforduló idején új utakon haladó porcelántechnika és művészi törekvések között figyelmet érdemlő kezdeményezéseket is találunk. Az új irányt ezúttal Koppenhága indította el. A kis Dánia a század fordulóján csodálatos energiával fogott hozzá ahhoz, hogy önálló és eredeti legyen iparban, művészetben, tudományban. Az eredmény az lett, hogy a hosszú tespedést felváltotta az olyan korszak, amelynek művészete folytatni tudta ott, ahol oly nagyságok, mint Thorwaldsen, abbahagyták. Króg Arnold honosította meg elsőként a koppenhágai királyi porcelángyárban a máz alatti festést. Hamarosan követte Bing és Groedahl koppenhágai és Rörstrand stockholmi gyára, amely utóbbi a vázákat plasztikus díszítésekkel látta el. A növényi díszeket kizárólag plasztikusan alkalmazta, előszeretettel az ibolyát, a hóvirágot és lóherét.(132) Csakhamar Meissen, Sèvres is Koppenhága hatása alá került, majd a berlini és nymphenburgi gyárak követték őket. A máz alatti festés meghonosítása mellett kristályos mázat is alkalmaztak. Herend is lépést tartott velük. Eredeti invenciójú vázáit tetszetős naturalisztikus pâte sur pâte díszítéssel látták el. Az alkalmazott plasztikus ornamentális díszítés szépen alkalmazkodott az anyaghoz, s leheletszerű kontúrjaival észrevétlenül olvadt az alapba. Átmenetileg alkalmazta a coudé és cristalisé technikákat. Meghonosította a plakettgyártást, amelyet a XX. századiga sèvres-i gyár kivételével csak Herend készített. A Zsolnay-gyár hatására 1900 körül sikeresen alkalmazta a sötét tónusú, színes, csurgatott mázat nemes, s egyszerű formájú edényein. Az új porcelánipari törekvések pazar seregszemléje az 1900-as párizsi, a szentpétervári és a st. Louis-i kiállítások voltak. A világ figyelme, mint már oly sokszor, ismét Párizs felé fordult. Franciaország immár másodszor kívánta megmutatni a világnak, hogy köztársaságuk végleg megerősödött, kiheverte a cezarizmus bajait, a köztársaság lett a győztes a béke nemes versenyében is. A párizsi Art et Decoration a világkiállítás kerámiarészlegéről megjegyezte, hogy a párizsi kiállításon együtt látjuk azoknak a törekvéseknek eredményét, amelyek a párizsi centenáris világkiállítás óta a porcelániparban érvényesültek,! 133) új formák, díszítések, új stílusok kialakulása. „A korábban egyetlen ember akaratát visszatükröző egyetlen stílus helyett a jelen kiállításon az egyéni és az egyes művészekre jellemző stílusok sokaságát látjuk, egyszóval egy demokratikus művészetet, amely létét annak köszönheti, hogy mindenki szabadon alkothat, ízlése és érzése szerint.” A modern porcelánművészet mindent a természetből kér, a szépí I
