Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)

A gyár alapításának kezdeti szakasza 1826-tól 1839-ig

1839. október 6-tól 1840 végéig Stingi három alkalommal összesen 3170 forintot, Mayer János viszont 1800 forintot vett fel hivatalos közgyűlési bejegyzéssel.(30) Tekintve, hogy az összegek visszafizetésére sehol sem bukkantunk rá, joggal feltételezhetjük, hogy a mindkettőjüknek folyósított kölcsönt később —• amikor ezzel sem tudták a gyárat megmenteni — a vételár fejében Fischerrel elszámolták. A Mayernak is nyújtott kölcsön viszont arra enged következtetni, hogy Stingllel társas viszonyban állott. Fischer előre megfontolt lépésekkel szerezte meg így a gyárat, majd hasonló módszerrel szorította ki bizonyos idő múlva a még gyári alkalmazásban álló Stinglt, aki Flerendről Városlődre költözött, ahol „1847 januárjában, mint gróf Zichy Domokos veszprémi püspök városlődi kőedénygyárának gondnoka dolgozott". Az iratok „Városlődi Porcelángyár művezetőnek”, hol pedig „gyárosnak" vagy „gyámoknak" nevezik. 1847 nyarától nemcsak Városlődön, de a magyar kerámia más helyein is nyoma vész.(31)

16