Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)
A gyár alapításának kezdeti szakasza 1826-tól 1839-ig
A Herendi Porcelángyár történetének kutatása az elmúlt évtizedben a tudományos kutatók, kerámiatörténészek kedvelt témájává vált. Sok értékes adat került elő a már-már feledés homályába merült korról. Többek között az 1966 áprilisában a Magyar Tudományos Akadémia a Veszprém megyei Múzeum, valamint a Herendi Porcelángyár szervezésében megtartott ankét is sok új adatot hozott felszínre. A múltban a gyáralapítás körülményei nem álltak az érdeklődés, a kutatás olyan reflektorfényében, mint ma. A gyárral foglalkozó számos publikációid3) — kevés kivétellel — a gyár alapítási évét egybehangzóan 1839-ben jelöli meg, s alapítójának Fischer Mórt tartja. Az oklevelek tükrében szinte teljességükben bontakoznak ki a gyár alapításának körvonalai. A sokirányú kutatás helytálló adatok alapján ma már eredményesen mutatja, hogy 1839 előtt a veszprémi püspökség birtokaihoz tartozó Herenden kerámiaüzem működött, porcelángyártás kísérletei folytak, amelyek a Sopronból származó Stingi Vince nevéhez fűződnek. A gyár telke és épülete, okiratok tanúsága szerint, 1840. június 3-ig kezében volt. A Pesti Hírlap 1842-ben arról ad hírt, hogy ..Herend Veszprém megyei helység közelében már ezelőtt 14 évvel porcelán anyag fedeztetett fel, s azóta szüntelen tétettek kísérletek porcelán készítésére, de ezek 11 év lefolyta alatt csak tökéletlen, sárga, szürke anyagú készítményekre vezettek." Tehát az újság tudósítása szerint is 1828 körül már létezett a herendi gyár. A 40-es évek kezdeti sikere után Fischer, aki felismerte a propaganda és a sajtó adta lehetőséget — Stingi korszakát elfelejtetve, — mint gyáralapító került a köztudatba. S valóban, ha a 40-es évektől kezdve figyeljük a külföldi és a hazai sajtót, lépten-nyomon csak ezt találjuk: Herendi Porcelángyár, Fischer Mór 1839. A Szózat c. újság 1922. július 11-i száma Fischer gyáralapításával kapcsolatban már ezt a megjegyzést teszi: „Herenden ezt másképp tudják". Farkasházy Jenő -— Fischer Mór unokája -— sajtópert indított, aki különben is Stingi minden nyomának eltüntetésével igyekezett Fischer alapítói jogát fenntartani, ami számára is herendi előjogokat biztosított. Mi derül ki azonban az oklevelekből? A plebejus származású Stingi Vince Sopronban született. 1814-ben Pápán mint kártyafestő kezdte pályafutását, majd 5 év múlva özv. Schlögl Györgyné tatai kőedénygyárában találjuk mint műszaki vezetőt. Itt Fischer Mózes Áronnal — a herendi Fischer unokatestvérével dolgozik együtt, de Fischer azzal vádolja, hogy „alapvető tudománya nem lévén”(14), „szörnyű károkat okoz”. El kell hagynia Tatát. 1825-ben Herenden bukkan elő. A Veszprémi Levéltár 1828. évi közgyűlési jegyzőkönyve szerint Stingi Vince porcellán műves 1730 forintot vett fel Stöckl Domokos kislődi plébánostól 6 forint kamatfizetés kötelezettsége mellett 1825. nov. 1 -én.( 15) A napóleoni háborúk utáni pénzdevalváció már megszűnt, így Stingi az 1730 forintot új pénzben vette fel. Ez az aránylag komoly összeg arra utal, hogy Stingi Tatáról minimális tőkével jöhetett el. de ugyanakkor ez az összeg komoly befektetésre, nem „fazekasműhely”, hanem egy induló kis manufaktúra fejlesztésére felvett összegre enged következtetni. A későbbi kölcsönfelvételek ezt pontosan igazolják is. Magyarországon a XIX. századi kerámiaműhelyek főúri, polgári és egyházi alapításúak, ami érthető is, hiszen az egyházi és világi feudálisok mellett a feltörekvő polgárság kezében is megindul a tőkeakkumulálódás A GYÁR ALAPÍTÁSÁNAK KEZDETI SZAKASZA 1826-tól 1839-ig 11
