Herman Ottó: A halgazdaság rövid foglalatja - Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat 31. (Budapest, 1888)

II. A tógazdaság okszerű gyakorlata

Ki ívó TÓ ELKÉSZÍTÉSE.

6?

készen; mert ritkán bár, de megtörténik, hogy valamely pár nem akar ívni, a mikor is jó, ha több párral rendelkezünk.

A kiválasztott halak addig a pillanatig maradnak a hűvös tartóban, a meddig a hasító tóval el nem készültünk; csak a mikor ez készen van s az idő is kedvez, helyezzük át az ívásra szánt halpárt az ívó tóba, tehát a melegebb vízbe, hol az ívás rendesen már másodnap veszi kezdetét. Ez az eljárás döntő arra nézve, a mit a halgyilkos bogárság megelőzéséről már tudunk.

A7 ívó tó elkészítése. (18. kép F.) Magyar földön az ívó tavat május második felére készítsük el;

21. ívó tó ; átmetszet.

azért, mert e hó első felében rendesen hidegek járnak — különösen az ú. n. «fagyos szentek» táján —; a levegő mérsékletével a vízé is változik, tehát az ívás nem folynék le símán, egyhuzomban.

Az ívó tó a közepén legyen 70 centiméter mélységű ; szélei felé pedig lankásan fusson ki s ott be is legyen nőve; ha nincsen természetes növényzete, legjobb boróka fenyő-ágakat a szélvízbe hányni; ha lehet gyep borítsa a fenekét is. Az az árok, a melyen a vizet be akarjuk ereszteni, készen és kitisztítva álljon, hogy kedvező idő adtán a víz beeresztéséhez legott hozzáláthassunk. Az árokban, több helyen is, sűrűn levert peczkekből rácsot

Herman O. Halgazdaság. 5