Herman Ottó: A halgazdaság rövid foglalatja - Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat 31. (Budapest, 1888)

II. A tógazdaság okszerű gyakorlata

A RÁCS.

<7

szögletes rácspálczák vannak megerősítve. A léczkeretnek és az egész rácsozatnak olyannak kell lenni, hogy a zsilipet úgy fogja körül, hogy a közbe egy ember leszállhasson; a rács végei pedig kétfelől a gáthoz illeszkedjenek.

A mint látjuk, a zsilip és rácsfélék mind olyan dolgok, a melyeket bármely ács, sőt minden faragó béres

17. Szögbeálló rács. R. rács ; Zs. barátzsilip.

is el tud készíteni; de sőt minden művelet— ha a hely alkalmatos — közönséges értelemben vett cselédséggel is elvégezhető. Ilyen körülmények között a tógazdaság egész berendezése holdanként 12—1 5 forinttal kiállítható, száz holdnál tehát 1200—1 ^00 frtra tehető, mely összeg az első lehalászással biztosan megtérül ; s minthogy egy ilyen gazdaság vezetéséhez egy ember untig elég — szemesebb embernek ezer hold sem sok — és csak a lehalászás rövid idejére kell 6—8 ember, a tulajdonos igen hamar megérzi a hasznot. Igaz, hogy ez a haszon első ízben a megindítástól számítva csak a harmadik évben köszönt be; de azután állandó s van mód, hogy az első három év se legyen meddő, a miről alább lesz szó.