Herman Ottó: A halgazdaság rövid foglalatja - Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat 31. (Budapest, 1888)

III. A váltógazdaság

A VÁLÍÓGAZDASÁG.

részt ne tűrje, hanem a hatások kölcsönössége révén termővé tegye.

Ha csak a hely száraz volta a meddőségnek az oka, akkor öntözéssel éri el czélját; ha nedvesség az ok, akkor a lecsapolásban találja a baj orvoslását; ha a termő réteg hiányzik, ráhordja, vagy képződését előmozdítja, akár a szikla repesztése útján is stb.

Már most kétségbe nem vonható tény, hogy számos völgyünk s más területünk van, a mely vízerek útja, vagy legalább arra alkalmatos, hogy a gyülevész vizek benne vagy rajta elfogassanak — és mégis meddő.

Ezekről mondhatjuk, hogy tóvá alakítva, meg vannak nyerve a gazdaságnak ; a tó pedig nemcsak halászati, hanem mezőgazdasági szempontból is termővé teszi azokat. Termővé teszi az egyszerű iszapolás révén, nem kevésbbé a víz feloldó hatása útján, a halnak anyagcsere közvetítésével, s ha lankások lábánál terülnek el, mindavval is, a mit az olvadó hó, az eső, a zápor a lankásokról lemos és a tóban felgyújt és — közbevetve legyen mondva — - a mi, ha fel nem fogjuk, elúszik és veszve van.

Az ilyen tóvá alakított meddő terület átlag véve már három év múlva minden trágyázás nélkül is jó termést ad; nem tekintve, hogy a három év alatt halászati tekintetben is juttatott.

így, akár a halastó tápláló erejének felújítása során, akár az imént kifejtett 'eljárás szempontjából indulunk is ki, mindig a hatások kölcsönösségét látjuk magunk előtt; s ezen a soron önkénytelenül is reá kell jönnünk a váltógazdaságra.

98