Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
IV. A szocialista műszeripar alapjainak lerakása 1950-1963
ságok felszámolására ezért már az 1950-es évek közepétől törekedtek. A gazdálkodás új módszerei azonban csak 1957 után jutottak érvényre. Az új gazdasági elképzelések egyelőre a tervutasításos rendszeren belül keresték a megoldást. Mégis az ekkor megindult fejlődés vezetett el 1968-ban az új gazdaságirányítási rendszer életrehívásához. Már a második 5 éves terv előirányzatai pozitív irányú fejlődést jeleztek az első 5 éves terv túlméretezett célkitűzéseivel szemben. E korszak népgazdasági tervei reális célokat tűztek ki, gyorsították a modern technikát hordozó iparágak fejlesztését. Jelentős erőfeszítések történtek a műszaki színvonal megjavítására, a kiegyensúlyozott fejlődés megvalósítására. Ezek a nagyvonalakban vázolt fejlődési tendenciák szintén jellemezték az ekkor kialakuló műszeripart, de arra - sajátos jellege miatt - egyéb speciális vonások is érvényesek voltak. Az államosítások lezárulásával a hazai műszergyártás fejlődésében szintén új szakasz kezdődött. Végétért a 3 éves terv újjáépítési programja, a jóvátételi szállítások nagyrészt befejeződtek. Az államosított műszergyártó vállalatok tervszerű fejlesztése kezdetét vette. Az első 5 éves terv célját a nagyipari műszertermelés megvalósításában határozták meg, mert az 54 nyilvántartott kisebb-nagyobb üzem a megnövekedett igényeket nem elégítette ki. A szétforgácsolt erők koncentrálására született meg a Népgazdasági Tanács 690 38 1950. sz. határozata, amely alapvető szervezeti és fejlesztési kérdésekben döntött. Az említett üzemekből 10 középvállalatot létesített. Ezek között az új Ganz Árammérőgyár, az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyára és a Mechanikai Mérőműszerek Gyára is helyet foglalt. A gyártási profilok azonossága alapján végrehajtott profilösszevonások mellett megalakították a műszeripari központi irányító szerveket. Az 1948 őszétől működő Finommechanikai és Híradástechnikai Központból 1950-ben megalakult a Műszeripari Központ, amely 1951-től a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszeripari Igazgatósága néven működött. Létrejött az Országos Tervhivatal mellett a Műszergazdálkodási Iroda. A műszeripari termelés exportcéljait szolgálta a Műszeripari Külkereskedelmi Vállalat, a METRIMPEX, megalakulása, Megkezdte tevékenységét a Méréstechnikai és Automatizálási Egyesület (MATE), a Magyar Tudományos Akadémia Méréstechnikai és Műszerügyi Intézete, újjászerveződött az Országos Mérésügyi Hivatal. Az első műszeripari 5 éves terv célul tűzte ki az iparfejlődéshez nélkülözhetetlen műszerellátás biztosítását, az egyes iparágak műszerezési igényeinek felmérését a meglévő műszerek szabványosítását, a jobb műszaki paraméterek elérését, a kutatási tevékenység fokozását, a szakmai káderképzés és utánpótlás biztosítását. Mindez az önálló hazai műszeripar megteremtését szolgálta. Magyarországon ui. a felszabadulás előtt a műszeripar, mint önálló ipari ágazat, nem létezett. A műszergyártás több ipari ágazathoz tartozott. Szinte valamennyi elektrotechnikai cég foglalkozott villamos műszerek előállításával. A mechanikai műszergyártást pedig az egykorú statisztikák gyakran az óra-, hangszer- és kötszergyártással együtt tartották nyilván. A mechanikai és elektromos mérőműszergyártás egyébként sem különült el élesen egymástól. A műszergyártó vállalatok vegyes profilúnk voltak és ez 1950-re a fejlődés gátja lett, bár az 1949. évi termelés 188%-kal haladta meg az 1938. évit. Az első 5 éves terv a műszeripar tervszerű és gyors 84
