Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
IV. A szocialista műszeripar alapjainak lerakása 1950-1963
fejlesztését valósította meg. A célkitűzéseknek megfelelően - kidolgozták a műszer-nomenklatúrát, elkészítették az iparágak műszerezési normáit, megszervezték a kutatásokat és hozzáláttak a szabványosításhoz. Az első > éves terv végére - 1950-1954 között - a termelés (változatlan áron számítva) megnégyszereződött. Az emelkedés 1949-hez képest 78i°o-ot mutatott! Az export kilencszeresére nőtt. A műszeriparban (állami szektorban) foglalkoztatottak száma az 1949. évi 5566 főről 1954-ig 19768 főre szökött fel. A munkások havi átlagkeresete az 1949. évi 659 Ft helyett elérte az 1171 Ft-ot. A párt és az állami vezetés kezdeményezésére kiemelt tehetséges munkáskáderek, a műszeripari munkásság egésze jól vizsgázott. Az első 5 éves ten' végére megteremtette az önálló műszeriparágat független gyártási technológiával. Az emelkedő eredmények mögött az új beruházások húzódtak meg. Az első 5 éves tervidőszakban a műszeriparba összesen 193,5 millió Ft-ot fektettek be, miközben a teljes termelési érték 114 millió Ft-ról 445 millió Ft-ra növekedett. A beruházások a képződött nyereségekből 2 1 2 fél év alatt megtérültek. A további fejlődés érdekében 1954-195 5-ben felmérték az egyes ipari ágazatok műszerezettségi fokát. Az ipar átlagos műszerezettségét 31,1° 0-ra becsülték. A számítások megmutatták, hol várhatók új szükségletek, amelyek kielégítésére fel kell készülni. Megállapítást nyert, hogy a kohászat-, gép- és vegyipar villamos és elektronikus műszerekkel 36-40° 0-ban ellátott. Komplex mérőberendezésekben és laboratóriumi műszerekben 50-60" (J-os hiány mutatkozott. Az első 5 éves terv végén a műszeripari termékválasztékból a villamosműszerek 43,5° o-kal részesedtek. A belső szükségletek kielégítetlenségét fokozta, hogy 1954—195 5-ben a műszeripari termelésnek kb. 40-50° 0-át exportálták devizagazdálkodási okokból. A túlméretezett első 5 éves terv 1953. évi felülvizsgálata után a termelés stagnált, majd az 1956. évi ellenforradalmi események miatt átmenetileg csökkent. Ezután a növekedés ismét általános tendenciává vált. A műszeripari termelés 1958-ban több mint 11-szeresét tette ki az 1949. évi szintnek, messze meghaladva a szocialista iparfejlődés ütemét. Az ipari össztermelés 1958-ban ui. csak 3-szorosát alkotta az 1949. évinek. A szocialista műszeriparban már több mint 24 ooo-en dolgoztak, közülük 10 000 szakmunkásként! Az iparág a hazai műszertermelésnek 66° 0-át állította elő. A nyilvántartott 37 műszeripari vállalat 45n()-a 20 millió Ft-nál nagyobb termelési értéket mutatott fel. A minőségjavítás 1958-tól került középpontba. Az előző ciklus megvalósította a nagyüzemi sorozatgyártást, amely a II. világháború előtt csak a számlálógyártásban valósult meg. Az 1958-tól induló második 3 éves terv rekonstrukciós céljai teljesítéséhez nagy segítséget nyújtottak a Szovjetunióból importált szerszámgépek. Az iparágat a tervidőszak végére modern termelőberendezésekkel szerelték fel. Az állóeszközállomány átlagosan évi i2,5°0-kal gyarapodott a gépipari 7,5%-os átlaggal szemben. A termelés mennyiségi növelése mellett hangsúlyt kapott a gyártmányok minőségének javítása a termelékenység fokozására. E fejlesztési koncepció jegyében alakultak meg már az 1950-es évek közepétől - eltérően az általános gépipari fejlődéstől - a műszeripari vállalatoknál a gyártmány- és gyártásfejlesztési részlegek. A fejlődés eredményeként megváltozott a műszeripar részesedési aránya az ipari termelésben. Míg 1938-ban ennek mértéke csupán 0,4° o*°t ért el, 1960-ban 35
