Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
III. A felszabadulástól az államosításokig 1945-1949
A gyár dolgozói lassan visszatértek. A belövést befalazták, a gépeket megtisztították a romoktól. Visszatértek a leventeszolgálatra behívott tanulók is (kb. 10-15 fő). Az áramszolgáltatás megkezdéséig az esztergapadokat és a többi gépet lábbal hajtották meg. Majd a szovjet katonák 2 áramfejlesztő aggregátort bocsátottak a vállalat rendelkezésére. Heroikus erőfeszítéssel indult meg a termelés. Kezdetben a szovjet csapatoknak készítettek differenciál milliampermérőket, Baudot-féle távírógéphez műszereket, univerzális volt- és milliampermérőket, és beépítésre kerülő vasúti műszereket. A Fehér cégnek azonban a forgótőkehiány súlyos pénzügyi nehézségeket okozott. A vállalat 11,4 millió P-t kitevő követelésével szemben 1,7 millió P adósság állt csak. A régi HM szállítások ellenértékét még nem egyenlítették ki, a bankhiteleket sem folyósították. A vállalat segítségére a Szovjet Katonai Parancsnokság sietett, amely a gyár dolgozóit élelemmel ellátta. A vállalat termelési kapacitása 1945 májusában az 1940. évi kapacitásnak csupán 50-60%-át érte el, bár termelőkapacitásának mindössze 20%-a esett ki a II. világháború miatt. A vállalat 1945 végéig összesen 2066 db villamos mérőműszert, 6854 db rádióalkatrészt és 7 ún. calculograph órát gyártott a Posta számára, majd 18 db óraszerkezetet. A vállalat gépparkja 16 db esztergapadból, 5 db maró-, 6 db fúrógépből, 2 db golyósprés, i-i harántgvalu, maró- és köszörűből stb. állott. A villanymotorok összteljesítménye továbbra is csekély: 18 LE volt. A szovjet jóvátételi szállítások a Fehér cég termelésének 81,27%-át, a jugoszláv jóvátételi munkák 4,66%-át kötöttek le. Az újjáépítéssel kapcsolatos termelés az összkapacitás 7,41° Q-át foglalta el, míg az állami intézmények részére végzett munka 6,3%-kal és az egyéb gyártás 0,36" 0-kal részesedett a termelésből 1945-- 46-ban. A Fehér cég egyébként a Standard, Orion és Telefongyár szállításaiba kapcsolódott be. A szállítások során azonban ellentétek merültek fel a vállalatok között. A világháború előtti éles konkurrcnciaharc nem hagyott alább, legfeljebb kényszerű keretek közé szorult. Az EKA pl. azt kívánta, hogy a Fehér cég csupán 2 műszertípust gyártson (80 és 125 mm átmérővel) a Thermovolt közreműködésével. A Fehér cég azonban attól tartott: ha profilját csak néhány cikk előállítására szűkítik, a későbbiekben elveszti a nagy küzdelem árán megszerzett fogyasztókat. Ezért az alábbi sorokat intézte az EKA-hoz: „Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a múltban részünkről felajánlott együttműködési készséget éppen az Engel Károly cég nem volt hajlandó tudomásul venni.” Fehér Ferenc nem tudta megbocsátani az erősebb tőkeerejű EKA-nak, hogy a világháború előtt vállalatát többször elütötte a kedvező üzletek megkötésétől. Az áremelkedések, az anyaghiány és az élelmezési gondok ellenére a termelés mégis emelkedett. Mindenütt bizakodó volt a hangulat. Az erőfeszítéseket 1947-48-ra már jelentős sikerek koronázták. A cég 1945-ben a vállalat fennállásának 25 éves jubileuma alkalmából háromnyelvű (magyar, angol, német) gyártmánykatalógust adott ki. Az ismertető, mely a gyártmányok fényképének közlésén túl, feltüntette a típusszámokat, mérési paramétereket, nagy horderejű üzletpolitikai lépés volt. Egyedül állt a szakmá-
