Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

III. A felszabadulástól az államosításokig 1945-1949

ban. A műszerek 25 esztendő termései voltak és a teljes gyártmányskálát fel­ölelték. A katalógus kiadása hozzásegítette a vállalatot az üzleti kapcsolatok kiszéle­sítéséhez nemzetközi relációban is. Az exporttal így ellensúlyozhatták a behozatal devizális terheit. Jugoszláviából konkrét megrendelés érkezett, míg török, hol­land, román és palesztin cégek szintén jelezték érdeklődésüket. A stockholmi piacfelmérő kiállításon 1947-ben Fehér 22 műszertípusát mutatta be. A vállalat lengyel és belga kiállításokon is részt vett. A forint nyitómérleg tanúsága szerint a vállalati ingatlanok értéke 142 ezer Ft-ot, a gépeké 354 ezer Ft-ot tett ki. Az alkalmazható dolgozók száma elérte a 200 főt, de a kapacitást csak 35%-ban használták ki. Előállítottak 1946- ban összesen 2686 db mérőműszert kereskedelmi értékesítésre, további 3204 db-ot jóvátételre. Termeltek 5248 db alkatrészt és megjavítottak 142 db műszert. A termelési érték 321 817 Ft-ot tett ki. A felszabadulás után a Fehér gyárban is megváltoztak a munkafeltételek. 1945 márciusában megalakult a Vasas Szakszervezet, majd nem sokkal utána a Szociál­demokrata Párt hel}d szervezete. A gyár dolgozói 85-90%-ban részt vettek a munkáspártok rendezte megmozdulásokon. A gyár munkáskollektívája a két munkáspárt egyesülésekor egységesen lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába. Az üzemi bizottság a Fehér gyár munkásai életében kulcsfontosságú szerephez jutott. Az egykorú dokumentumok tanúsága szerint már 1945 márciusában mű­ködött az üb. A gyártulajdonos intézkedéseit véleményezte, ellenőrizte. Az üb­­tagság neve mégis csak egy évvel későbbről, 1946 márciusából maradt fenn. Az ekkor tartott választáson az üb rendes tagja lett 31 szavazattal Pischoff Vilmos, 21-21 szavazatot kapott Ittály Ferenc és Butyka György. Az üb póttagjaiként Nyergesy Kálmán, Nemes Jenő és Mikolay Istvánné tevékenykedett. Az üb-vá­­lasztás után választották meg a gyárban az ún. bizalmi férfiakat, akik a gyári munkásellenőrzés és a dolgozók közti közvetlen kapcsolatot biztosították. A munkások Apró Ferenc műszerésznek, a tisztviselők Szőnyi Lajos művezetőnek, a tanoncok Szilágyi Antalnak szavaztak bizalmat. Mindhárman a Vasas Szak­­szervezet tagjai voltak. A Fehér gyári dolgozók számára is szinte megoldhatatlan nehézségekkel járt az élelmezés. A gyár segítségére a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete sietett. A Fehér cégnek azonban problémát jelentett, hogy csereáruként mit ajánl­jon fel. A falu 1945-46-ban műszereket nem igényelt. Az üb erőfeszítéseire azon­ban az élelmezést mégis megoldották. A munkások részére hetenként 90 kg lisz­tet, 480 kg burgonyát, 50 kg babot, 25 kg tojást, 30 kg túrót és zöldfőzeléket, 20 kg hagymát és gyümölcsízt, 40 kg olajat osztottak ki, összesen 14 ezer kalória értékben. A családtagoknak további 5000 kalória értékű élelmiszert juttattak. A nehézségek ellenere a gyár erejéhez képest résztvett a nagyobb társadalmi ak­ciókban. Anyagi segítséget nyújtott a gyermekek ellátásának érdekében indított tej és tápszerbeszerzésekhez az Egészségvédelmi Szövetség Kispesti Fiókszövet­ségének. A Fehér gyár munkáslétszáma csökkent. 1946-ban 69 dolgozója volt, 38 csa­ládtaggal. Tisztviselőként 6 fő dolgozott. A gyártulajdonos a munkásokat a bu­dapesti gépipari munkáskeresetcknél rosszabb órabérben fizette. 7'

Next

/
Thumbnails
Contents