Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
III. A felszabadulástól az államosításokig 1945-1949
ban. A műszerek 25 esztendő termései voltak és a teljes gyártmányskálát felölelték. A katalógus kiadása hozzásegítette a vállalatot az üzleti kapcsolatok kiszélesítéséhez nemzetközi relációban is. Az exporttal így ellensúlyozhatták a behozatal devizális terheit. Jugoszláviából konkrét megrendelés érkezett, míg török, holland, román és palesztin cégek szintén jelezték érdeklődésüket. A stockholmi piacfelmérő kiállításon 1947-ben Fehér 22 műszertípusát mutatta be. A vállalat lengyel és belga kiállításokon is részt vett. A forint nyitómérleg tanúsága szerint a vállalati ingatlanok értéke 142 ezer Ft-ot, a gépeké 354 ezer Ft-ot tett ki. Az alkalmazható dolgozók száma elérte a 200 főt, de a kapacitást csak 35%-ban használták ki. Előállítottak 1946- ban összesen 2686 db mérőműszert kereskedelmi értékesítésre, további 3204 db-ot jóvátételre. Termeltek 5248 db alkatrészt és megjavítottak 142 db műszert. A termelési érték 321 817 Ft-ot tett ki. A felszabadulás után a Fehér gyárban is megváltoztak a munkafeltételek. 1945 márciusában megalakult a Vasas Szakszervezet, majd nem sokkal utána a Szociáldemokrata Párt hel}d szervezete. A gyár dolgozói 85-90%-ban részt vettek a munkáspártok rendezte megmozdulásokon. A gyár munkáskollektívája a két munkáspárt egyesülésekor egységesen lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába. Az üzemi bizottság a Fehér gyár munkásai életében kulcsfontosságú szerephez jutott. Az egykorú dokumentumok tanúsága szerint már 1945 márciusában működött az üb. A gyártulajdonos intézkedéseit véleményezte, ellenőrizte. Az übtagság neve mégis csak egy évvel későbbről, 1946 márciusából maradt fenn. Az ekkor tartott választáson az üb rendes tagja lett 31 szavazattal Pischoff Vilmos, 21-21 szavazatot kapott Ittály Ferenc és Butyka György. Az üb póttagjaiként Nyergesy Kálmán, Nemes Jenő és Mikolay Istvánné tevékenykedett. Az üb-választás után választották meg a gyárban az ún. bizalmi férfiakat, akik a gyári munkásellenőrzés és a dolgozók közti közvetlen kapcsolatot biztosították. A munkások Apró Ferenc műszerésznek, a tisztviselők Szőnyi Lajos művezetőnek, a tanoncok Szilágyi Antalnak szavaztak bizalmat. Mindhárman a Vasas Szakszervezet tagjai voltak. A Fehér gyári dolgozók számára is szinte megoldhatatlan nehézségekkel járt az élelmezés. A gyár segítségére a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete sietett. A Fehér cégnek azonban problémát jelentett, hogy csereáruként mit ajánljon fel. A falu 1945-46-ban műszereket nem igényelt. Az üb erőfeszítéseire azonban az élelmezést mégis megoldották. A munkások részére hetenként 90 kg lisztet, 480 kg burgonyát, 50 kg babot, 25 kg tojást, 30 kg túrót és zöldfőzeléket, 20 kg hagymát és gyümölcsízt, 40 kg olajat osztottak ki, összesen 14 ezer kalória értékben. A családtagoknak további 5000 kalória értékű élelmiszert juttattak. A nehézségek ellenere a gyár erejéhez képest résztvett a nagyobb társadalmi akciókban. Anyagi segítséget nyújtott a gyermekek ellátásának érdekében indított tej és tápszerbeszerzésekhez az Egészségvédelmi Szövetség Kispesti Fiókszövetségének. A Fehér gyár munkáslétszáma csökkent. 1946-ban 69 dolgozója volt, 38 családtaggal. Tisztviselőként 6 fő dolgozott. A gyártulajdonos a munkásokat a budapesti gépipari munkáskeresetcknél rosszabb órabérben fizette. 7'
