Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
III. A felszabadulástól az államosításokig 1945-1949
séges feltételeket is. A műszergyártó vállalatokat a harci cselekmények alatt súlyos károk érték. A legtöbb kárt az elektrotechnikai, villamosipari vállalatok szenvedték, Jelentős károk keletkeztek a hadijellegű műszergyártás központjaiban is. Másutt a német parancsra leszerelt és elszállított géppark okozott súlyos veszteségeket. A SZÁMLÁLÓGYÁRTÁS HELYZETE A második világháború a felszerelt fogyasztásmérőállományban súlyos károkat okozott. Az energiát sokhelyütt mérés nélkül szolgáltatták. Ugyanakkor az újjáépítés hatalmas mérőszükségletct támasztott. Ennek illusztrálására elég megemlítenünk, hogy az i lakosra jutó villamosenergia-termelés 1949-ben már 273 kWh-t tett ki az 1938. évi 153 kWh-val szemben. A fogyasztásmérőgyártás dinamikus fejlődéséhez hozzájárultak még a jóvátételi szállítások is, amelyek a meglévő kapacitás teljesebb kihasználását és az erők koncentrációját követelték meg. A Ganz a számlálógyártás egy részét még a II. világháború éveiben áttelepítette a budai villamossági gyáregységébe. Itt gyártották az Up fogyasztásmérőket. A Fény utcai gyártelep azonban hadszíntérré változott. A gyár 1944. december 28-29-én a lángok martaléka lett és 80%-ában elpusztult (a szovjet csapatok január 31-én szabadították fel a gyárat). Az Up-mérő teljes dokumentációja elégett, emiatt gyártását meg sem kezdték. E szerencsétlen körülmény következménye a Ganz-mérők átmeneti kiszorulása lett a külföldi piacokról. A Villám úti számlálógyár az 1943 januári légitámadásban szintén súlyosan megsérült, de korántsem olyan mértékben, mint a budai gyár. Az összes kárt 28,2 ezer P-re becsülték, ami a vagongyári teljes kárnak 10%-át alkotta. A számlálógyár 1943. évi 165 db munkagépéből 131 használható, 2 db megjavítható állapotban volt. 1945 nyarán mégis kevés gép üzemelt. Az álló géppark kihasználása a jóvátételi szállítások megindulásával kezdődött meg. A számlálógyár termelőképessége 70%-os volt, míg a villamossági gyárban ez az arány io° (,-ot a törzsgyárban 2%-ot ért el. A Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottság jegyzéke szerint a Ganz gyár 24 ezer db egyfázisú és 6 ezer darab háromfázisú elektromos számlálót szállított a Szovjetuniónak jóvátételként. A jugoszláv jóvátételt 48 200 db egyfázisú, 9510 db háromfázisú számláló alkotta. A jóvátételi szállítások az élet megindulását jelentették, azt, hogy a munkások foglalkoztatása megoldódott, és a napi kenyerét mindenki megkereshette. A munkák megszervezésében oroszlánrészt vállaltak az üzemi bizottság tagjai. A négy gyár üb-elnökei hetente tárgyaltak az ügy vezetőséggel. A számlálóosztály vezetője Reguly Zoltán lett. A termelés kibontakozását erősen hátráltatta az energiaszolgáltatás és nyersanyagok hiánya. A számlálógyár 1945 végére felélte készleteit. A termelésben felhasználták a több mint 10 ezer db elavult, raktárán lévő és berozsdásodott fogyasztásmérőt is, amelyeket szétszereltek, ill. felújítottak. A jó munkaerők kiesésének ellensúlyozására az üb vidéki toborzó körutakat szervezett, de a gondoknak csak kis része szűnt meg. A számlálógyár maximálisan napi 250 db egy70
