Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
III. A felszabadulástól az államosításokig 1945-1949
Ill A felszabadulástól az államosításokig i94á~I949 A szovjet Vörös Hadsereg 1944 őszétől kibontakozó offenzívája során Magyarország felszabadult. A Horthy-féle ellenforradalmi rendszer államapparátusa összeomlott. A náci Németországgal szövetséges nyilas uralom megdöntésével új korszak kezdődött el Magyarország történetében. Az ellenzéki demokratikus pártok és az ország életében egyre meghatározóbb szerepet betöltő kommunista párt átvették a politikai és gazdasági élet irányítását. Széleskörű demokratizálódási folyamat indult meg, amelynek eredményeként az egyes vállalatoknál sorra megalakultak a dolgozók érdekét védő szervek, az üzemi bizottságok. Tevékenységük garantálta, hogy a már elért szociális és demokratikus vívmányok ne menjenek veszendőbe. Mélyreható forradalmi átalakulás ment végbe a társadalomban. A földosztás, az államosítások, az infláció megfékezése és az értékálló forint megteremtése, az ország újjáépítésének megkezdése egybekapcsolódott a demokráciaellenes erők vereségével. A munkáshatalmi szervek, az üzemi bizottságok, nap mint nap felvették a küzdelmet az ipari pozícióikat még erősen tartó tőkésekkel. Ugyanakkor - függetlenül a hatalmi harctól - felmérték a háborús károkat, gondoskodtak az élet megindításáról az újjáépítés mielőbbi befejezéséről, hiszen a gépgyártás világháborús vesztesége 36,2%-ot (az egész iparé 23,9" o-ot) tett ki. A feladatok hatalmas munkát jelentettek és az egész társadalmat mozgósították. A helyreállítás, a termelés beindítása így óriási energiát követelt és főleg tervszerű gazdálkodást. 1947. augusztus i-vel - a stabilizáció után egy évvel - kezdetét vette az első 3 éves tervidőszak, mely a II. világháború pusztításai miatt előálló szűk ipari keresztmetszetek felszámolására irányult. A szabályozott és irányított piacgazdaság hatására a gyáripari termelés ugrásszerűen fejlődött és 1949-re elérte a háborús termelési csúcsszintet. A 3 éves terv teljesítése során az ipari szerkezetben jelentős változások következtek be. Ezek között az egyik legjelentősebb a vas- és gépipar részesedésének megnövekedése volt a gyáripari brutto termelésből, mely az 1938. évi 23%-ról 32% -ra emelkedett. Az ipari termelés fellendülése a munkásosztály életszínvonalának javulásával kötődött egybe. A reálbérek 1949 végén 10-20%-kal haladták meg az 1938. évi szintet. A felszabadulás után bekövetkezett társadalompolitikai-gazdasági változások biztosították a műszergyártás kiterjesztéséhez szük-69
