Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
II. A hazai műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920-1944
szintén a Gyömrői útra került, ahol 1360 m2 gyártóterület állt rendelkezésére. A gyengeáramú gyártási ágazat 1943-ban új ötszintes épületet kapott 4275 mr-rel. Ebből műszer- és erősítőgyártásra 2915 m2 terület jutott. A létszám 695 főre, az alaptőke 1944-ig 6 millió P-re emelkedett. A vállalat gyengeáramú gyártási ágazata a következő egységekből állt: távközléstechnika-, rádió- és erősítőtechnika-, méréstechnika-, elektrokémia és egyéb technika. A méréstechnikai részleg, amely a saját és a piaci igények kielégítésére egyaránt termelt, profiljához tartozott a villamos fogyasztásmérők forgalmazása. A német import mellett esetenként magyar szabadalmat is bejelentettek. A cég szállította 1924-ben a német anyavállalattól az ország első teljes áramszámláló-hitelesítőberendezését a Miskolci Villamossági rt-nek. Az Elektromos Művek részére feszültség-, áramerősség és fázisszögbeállítókat, precíziós wattmérőket, áramváltókat készítettek. Gyártottak különféle készülékeket a szigetelési állapot vizsgálására. laboratóriumi, üzemi mérő, regisztráló és hitelesítő műszereket. Készültek műszerek a hasznos és meddőteljesítmény, a teljesítménytényezők, az induktív kapacitív és látszólagos ellenállások stb. mérésére. A kelenföldi áramfejlesztő telepen szerelték fel az első világítósémás kapcsolóberendezést. A budaörsi repülőtér villamos berendezéseinek felszerelését 1937-1938-ban szintén a vállalat szállította a Szabó és Mátéffy céggel együtt. A méréstechnikai üzemegység hőtechnikai műszereket is előállított. E műszereket a gőzkazánok, -turbinák és egyéb hőtechnikai gépek üzemeltetésénél alkalmazták. A hőtechnikai műszerek első darabjait a Kelenföldi Hőerőmű részére gyártották. A mérőműszer részleg harmadik fő profilját az elektronikus elven működő műszerek képezték. E téren szinte minden gyár használt Siemens készítményeket. Villamos, akusztikai és egyéb tulajdonságokat mértek a távbeszélés, rádiózás, erősítő technika terén előforduló készülékeknél és kábeleknél. A Magyar Siemcns-Schuckert Műveknél, mely 1942-ben a Magyar Siemens Müvek nevet vette fel, az önálló gyártmányfejlesztés hiányzott. A vállalat a német anyavállalat és az osztrák fiókcég dokumentációit használta, egyedüli kivételt a műszerek jelentették, amelyek saját konstrukció alapján készültek. Ennek megfelelően közvetlen exportjoga sem volt. A cég összforgalmának minccgy 50%-át az anyavállalat termékei képezték. A vállalat már az 1930-as évek elejétől termelt hadicélokra műszereket, sokat és speciális kivitelben. A honvédségi szállításoknál mégis a belföldi vállalatok versenye kellemetlen tényezőként jelentkezett. A számlálóeladások terén 1930-ig a Siemcns-Schuckert Művek jelentős megrendeléseket kapott a budapesti és vidéki elektromos művektől. A háromfázisú Ganz-számláló megjelenésével azonban a Siemens-Schuckert típust (EW) többé nem rendelték meg. Az Elektromos Művek csak egyenáramú számlálókat kért a vállalattól a régi Áron-féle típusok kicseréléséhez. Az ajánlatot a cég nem fogadta el, a ,,G 5 tip.’' gyártását inkább az EKA-nak engedte át. A vállalat 1936-37-ben a Ganzzal és a Brown-Boweri művekkel megkísérelte a megegyezést. A számlálók és alkatrészeik, valamint a mérő és regisztráló műszerek kizárólagos gyártását azonban nem tudta megszerezni. A hazai cégek a szerződések 6g
