Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
II. A hazai műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920-1944
niába és Belgiumba. Az angol export a 30-as évek végén az összes eladás kb. 500 0-át érte el. A Standard szállítások keretében főként thermoelektromos, nagyfrekvenciás műszereket szállítottak (ampermérőket thermoelemmel). Az EIC gyenge és erősáramú felhasználásra egyaránt gyártott villamos műszereket, hitelesítő berendezéseket, kompenzátorokat stb. A bánhidai erőmű még angol gyártmányú műszerek felhasználásával készült, de a kelenföldi erőmű bővítésénél már az EIC műszereit építették be (az építkezés első fázisában Siemens műszereket építettek be 1936-1937). Az EIC szállította az első magyar alumíniumgyár elektromos mérőműszereit is. A gyár 1939-ben 3130 db villamosmérőműszert (31" ezer P), 125 350 db alkatrészt (7965 P), 2 db rajzológépet (1129 P) állított elő. 1941-ben 4187 db műszert, 1943-ban pedig 4295 db-t gyártott. Az eladási forgalom 421 ezer P-ről 690 ezer P-re növekedett. Fennállása idején, ellentétben az EKA-val, kül- és belföldi gyártmányok képviseletét nem vállalta. Bár a vállalat tulajdonosa angol állampolgár volt, az alkalmazottak közül egy sem. A vállalat létszám- és bérviszonyaira a 8. sz. táblázat vet fényt: 8. sz. táblázat 1939 1941 1943 1944 Munkáslétszám összesen 80 74 71 73 ebből: szakmunkás 43—45 44—48 39—12 46 nő 10—13 12 21 21 tanonc — 12—15 11—15 — Szakmunkáskeresetek össz. P. — 94 351 160 088 — Tanonckereset össz. P. — 4 193 6 726 — Martin Guy nagy figyelmet szentelt a jóképzettségű munkaerők megtartásának. Sajátnevelésű törzsgárdája volt. A gyárba bekerült tanoncnál, ha nem látták a kellő igyekezetét, elbocsátották. Aki viszont maradt, az a későbbiekben a műszerészi szakma elitgárdájához tartozott. Az univerzális képességű embereknek Martin Guy az 1 P órabért is megadta, ami ,,nagv fizetésnek” számított. A jó szakmunkáskeresetek elérték a havi 200 P-t. Összehasonlításként annyit említenénk fel, hogy az 1930-as években a lényegesen nagyobb termelési kapacitással rendelkező EKA-nál csak 100-140 P-t kerestek a jó szakmunkások. 1939-ben a havi szakmunkáskeresetek 216-265 P között mozogtak, de 1943-ra az infláció előrehaladtával 333 P-re emelkedtek. Ezzel szemben a tanonckeresetek 25 P-t tettek ki, míg Guy 1927-től évi 12 000 P fizetést kapott, amihez még 50 0 igazgatósági jutalék járult a bruttó bevételből. A hazai viszonylatban relatíve magasnak számító munkabérek azonban messze alatta maradtak az átlagos nyugat-európai munkabéreknek. Éppen ezért nem tekinthető véletlennek Martin Guy 1936-ban felmerült angliai gyáralapítási 57
