Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
II. A hazai műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920-1944
a közszállítások fellendülésével (MÁV, Posta stb.) a műszergyártás fejlődése további lendületet vett. A villamos műszergyártás fejlődésére kedvezően hatott az ország növekvő villamosenergia termelése. Amíg az első világháború előtt csak 300 helységben égett a villany, addig 1939-ben már 999 helységben és még további 2770 villamosítása hátra volt. A zömmel Budapestre települt ipar is megkövetelte a szervezett fogyasztási hálózat kiépítését. Az ipari fogyasztók számának szaporodásával a pontosabb energiamérés követelmény lett. Az ipari jellegű villamosenergiafogyasztás aránya az összfogyasztásból Budapesten 1930 és 1942 évek között 55%-ról 8o° ()-ra nőtt és országos méretekben is meghaladta az 55%-ot. A gazdasági konjunktúrák alakulására igen érzékenyen reagáló műszergyártás az 1929-1933. évi gazdasági válság idején szintén lehanyatlott. A visszaesés azonban nem volt tartós és már 1932-től megmutatkoztak a fellendülés jelei. Az elektromos centrálék építése, a repülőgyártás, a rádiózás terjedése majd 193.4- től a vas- és gépipar fellendülése megteremtette az elektromos és mechanikai mérőműszereket gyártó vállalatok fejlődésének biztos alapját. Az 1920-as évek munkáselbocsátásaival szemben ismét növekedett a foglalkoztatottság, amire kedvezően hatottak a világgazdasági válság idején újra élctbeléptetett behozatali tilalmak. A műszergyártás növekvő súlyát szemlélteti a 4. sz. táblázat: 4. sz- táblázat A budapesti műszer- és kötszeripari részvénytársaságok Év Száma Saját tőkéje Beruházott 1 vagyona Forgótőkéje Passzív vagyona Nyeresége Saját tőke millió pengő ezer P 1931 15 3,2 2,2 8,3 6,9 41 1,3 1936 13 3.1 3,7 10,0 9,4 170 5,6 1941 14 5,2 9,3 26,5 25,9 1017 19,4 A táblázatból kitűnik - bár az egyéni és társas cégek adatait nem tartalmazza hogy a műszergyártó cégek tőkeerősebbek lettek és hogy a gépipari fejlődéstől eltérően továbbra is rohamosan fejlődtek. A fejlődést még az sem akadályozta meg, hogy 1937-től a német műszergyárak belföldi versenye erősen érződött. Az ipari fellendülést kihasználva több kis műszerészműhely létesült főleg üzemgazdasági műszerek előállítására. A második világháború kitörése előtt így az ország műszerszükségletének jelentős részét a hazai gyárak kielégítették. A rohamos fejlődésnek belső indítékai továbbra is megegyeztek az 1920-as évek termelékenység-növekedésének kiváltó okaival. Változás csupán annyiban következett be, hogy a vas- és gépipar fejlődése - addig még sosem észlelt mértékben - követelte meg a különféle üzemgazdasági műszerek tömeges előállítását. S mert a nagy műszergyártó cégek piaci rugalmassága kisebb volt, kedvező tér nyílt a kisipari 27
