Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
II. A hazai műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920-1944
A hapcii műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920—1944 II. Az első világháború és a Tanácsköztársaság fegyveres intervencióval történt megdöntése után az ipari termelés súlyos válságba került. A gazdasági élet általános pangása természetesen hatott a műszergyártásra, amelynek fejlődése elválaszthatatlan volt a többi iparág fejlődésétől. A béke első éveiben némi előnnyel járt az import műszerek nagvobbarányú beáramlásának vámtilalmakkal és devizagazdálkodási eszközökkel történt megakadályozása. Ez azonban kétélű fegyver volt, mert a behozatali korlátozások a műszergyártók által felhasznált nyersanyagokra és félkésztermékekre is vonatkoztak. Az importanyagigényes műszergyártás ezért súlyos termelési zavarokkal küzdött. A budapesti műszergyártók 1921. évi termelési értéke csupán 0,9 millió arany K-t tett ki. A munkateljesítmény heti 52 órás munkahét mellett sem haladta meg a békeévek 60%-át. Ebben nagy szerepet játszott a kivándorlások miatt fellépő szakmunkáshiány. A kedvezőtlen körülmények azonban különböző mértékben érvényesültek a műszerész szakmán belül. Leginkább a luxus fogyasztási cikkeknek számító óra-, orvosi műszer-, optikai és hangszeripar pangott. Eígyanakkor a fizikai és elektrotechnikai eszközök, az elektromos mérőműszerek, a kilométerórák, a manométerck és rádióalkatrészek gyártásában nemcsak verseny-, hanem exportképesek is voltak a vállalatok. A gyártás erősebb kiszélesítését csak az Európa-szertc kibontakozó védvámos kereskedelempolitika akadályozta. Németország 1924-ben pl. eltiltotta a magyar elektrotechnikai cikkek bevitelét, míg más országok magas vámtételeket szabtak meg. Az exportra kerülő számlálókat (5 kg-ig) pl. Spanyolország 2260 svájci frankra vámolta, míg Magyarországon csak 286 sv. frank volt a vám. Az osztrák alacsonyabb vámok pedig az ottani német leányvállalatok jelenlétével magyarázhatók. A kedvezőtlen jelenségek ellenére a budapesti műszergyártás 1921 után jelentősen fejlődött. A fejlődést a 3. sz. tábla érzékelteti: 25
