Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

I. A villamos mérőműszergyártás kezdetei Magyarországon a dualizmus korában

A vállalat 1913-ban az elsők között adott ki gyártmánykatalógust a villamosipari szakmában. Az első világháború alatt Komjáth Arnold és Reich Ernő mérnökök vezették az üzemet. A háborúból visszatérve vette meg Holitscher - 700 malapterúlettel - a Bethlen Gábor u. 21-23 alatti földszintes házat, ahol később az EKA gyártása kibontakozott. A Bethlen utcai üzem kezdő munkáslétszáma kb. 50 főt tett ki.

A MARX ÉS MÉREI TUDOMÁNYOS MŰSZEREK GYÁRA JELENTŐSÉGE A HAZAI MŰSZERGYÁRTÁSBAN 1900-1919

Az 1890-es években két fiatalember tűnt fel a finommechanikai szakmában. Marx Ferenc kisipari tevékenységét az 1896-os millenniumi kiállításon éremmel jutalmazták, Mérei Emil pedig 1898-ban Ferenc József jubileumi ösztöndíjban részesült és párizsi tanulmányutat tett.

Marx Ferenc 1900. július 13-én indította meg üzemét a VI. kerület Aradi u. 60. sz. alatt. A Kereskedelemügyi Minisztérium 7000 K segélyt folyósított azzal a feltétellel, hogy a tulajdonos legalább annyit invesztáljon és üzemét 3 évig üzemeltesse minimum 7 segéddel és 10 tanonccal. A cég gépparkját 19 fémes eszterga-, golyós-, maró-, csiszoló-, vágó-, fúró-, csőhajtó-, körvágó-, osztó- és csőhúzógép alkotta.

A kis vállalkozásba társtulajdonosként a hazatért Mérei Emil is bekapcsolódott. A cég felvette a Marx és Mérei Tudományos Műszerek Gyára nevet és államsegéllyel kívánta a századforduló utáni műszergyártási konjunktúrát kihasználni. 1904-re a mérőeszközök osztályán bár már 2000 db hő-, fesz-, légűr-, vízállásmérő, rugómérleg és vízszintmérő készült, a cég újabb rendeléseket nem szeíezhetett, mert az osztrák és német importból (évi 15-16 ezer db) származó, ismert nevű cégek gyártmányai uralták a piacot. A Marx és Mérei termékeinek minősége elérte a külföldi műszerek színvonalát, árban is olcsóbbak voltak, de a piaci bevezetettség hiányzott. A cég keserűen vette számba 1904-ben mindazon hazai vállalatokat, melyek 4 év alatt egyetlen mintadarab átvételére sem mutattak hajlandóságot. Ezek között megtaláljuk Láng Lajos gépgyárát, a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyárat, a Hofherr-Schrantz Gépgyárat, az Osztrák Államvasút németbogsai, aninai, rcsicai telepeit, csakhogy a legnagyobb vállalatokat említsük. A hazai műszerek felhasználásában a gépgyárosok konzervatívak voltak és inkább külföldi kapcsolataikat részesítették előnyben.

A vállalat másik osztálya a fizikai, kémiai, elektrotechnikai laboratóriumok kísérleti műszereit gyártotta. A termékek minőségét dicséri, hogy közvetítő kereskedőkkel a gyártmányok eljutottak Olaszországba, Spanyolországba, Egyiptomba, Bulgáriába, sőt Dél-Amerikába.

A műszergyártáshoz belföldi anyagokat használtak fel az itthon nem gyártott optikai és higanyos hőmérők kivételével. A cég az alkalmazottakon kívül 19 felnőtt férfi munkást, 22 tanoncot foglalkoztatott 1904-ben. A tényleges munkáslétszám ennél nagyobb volt, de a vezetés 14 munkást elbocsátott, mert a szaba-20