Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

I. A villamos mérőműszergyártás kezdetei Magyarországon a dualizmus korában

A műszergyártásban ugrásszerű fejlődést az elektrotechnikai ipar létrejötte idézett elő.

A villamosipari kutatások és kísérletek megindulásával a hazai elektrotechnikai ipar sikereit az 1870-80-as évek fordulóján világhírű szabadalmak, kiállítási díjak, a fellendülő export stb. jelezték. Nem kis dicsőség övezi Mechwart András személyét sem, aki az 1845-ben alakult Ganz és Társa Vasöntő Gépgyáron belül 1878-ban létrehozta az elektrotechnikai laboratóriumot. Ekkor került a gyárhoz Zipernowszky, aki átvette a Kacsa utcai elektromos részleg vezetését és 1881-ben megkezdte váltakozó áramú kísérleteit.

Déri Miksa 1882-ben, Bláthy Ottó 1883-ban állt a Ganz gyár szolgálatába és lett Zipernowskv munkatársa. Az 1883. évi bécsi villamossági kiállításon nagy sikert aratott a Mechwart-Zipernowsky-féle gőzvillamosgép (generator). Két évvel később (1885) pedig megszületett Zipcrnowszky-Déri-Bláthy világszabadalma, mely megoldotta a transzformátoron alapuló villamosenergia-elosztásnak és energiaátvitelnek kérdését és lehetővé tette a párhuzamos kapcsolással a fogyasztóhelyek függetlenítését egymástól. Végre megvalósulhatott a központi villanytelepek építése, a városok áramellátása, az ipari üzemek energiaigényének kielégítése. Az áramszállítás és elosztás, továbbá a feszültségállandósítás ezentúl nem számított áthághatatlan akadálynak. A nagy hármas által feltalált energiaelosztási- és átviteli rendszer rövid idő alatt meghódította a világot. Magyarországon szintén rohamosan szaporodtak a villamoserőművek: 1886-1889 közt 33 épült. A budapesti elektrifikálás ütemét mutatja be az 1. sz. táblázat:

1. sz- táblázat

Év

Csúcsterhelés

MW

Hálózatra adott mill. kWh

Veszteség

mértéke

%

Értékesített mill. kWh

Fogyasztók száma 1000 db

1894

1.1

2.6

46.2

1.4

1.7

1905

2,6

17.2

45,3

9.4

20.6

1915

12,3

65,0

31.7

44.4

67.8

A fejlődés megkövetelte a fogyasztói szolgálat kiépítését, karbantartását és üzemeltetését.

A villamossági ipar által termelt javak értéke Magyarországon az 1898. évi 0,09 millió K-ról 1913-ig 32,9 millió K-ra növekedett, ami 363%-os növekedést jelentett. Az elektrotechnikai iparban foglalkoztatottak száma 2217 főről 78^0 főre emelkedett (254%). Az 1 gyárra jutó munkáslétszám 277 főről 414 főre szökött fel, jelezve néhány nagyvállalat egyre központibb szerepét. (Egyesült Izzó, Magyar Siemens Schuckert Művek, Ganz Villamossági rt. stb.). A gyors növekedés ellenére a villamossági ipar részesedése az ipar termeléséből 2,4, illetve 2>30/(r°t tett ki! Sőt a gépgyártás részesedése nem haladta meg 1898-ban a 9° ()-ot, ami 1913-ra 6,9%-ra csökkeni. Ezek a kedvezőtlen szerkezeti arányok határozták

8