Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
I. A villamos mérőműszergyártás kezdetei Magyarországon a dualizmus korában
meg a későbbiekben a villamos műszergyártás fejlődését, hiúsították meg a meglévő szellemi kapacitás kedvezőbb kihasználását. A külföldi finánctőke érdekeltsége eközben a gépiparban elérte a 44%-ot, míg a villamossági iparban a i6" i,-oc. A nemzetközi tőke benyomulása a kulcsfontosságú hazai iparágakba részben kedvezően hatott, mert biztosította a termelés tőkeszükségletét és kiforrott, jól értékesíthető termékek előállítására adott lehetőséget a szabadalmak és gyártási eljárások átadásával. A hazai gyáripar - közismert tőkeszegénysége miatt - alig nélkülözhette az idegen tökét. A külföldi, főként a német és az osztrák gyárak piaci terjeszkedése miatt megnőtt a Magyarországra importált műszerek mennyisége is. Terjedt a képviseleti rendszer. A külföldi cégek ügynökei megegyeztek a képviseleti üzlet hasznára számító hazai vállalatokkal. A GANZ GYÁR SZEREPE A VILLAMOS ENERGIA MÉRÉSÉNEK MEGTEREMTÉSÉBEN 1S 89—1919 BERUHÁZÁSOK es gyártmányfejlesztés A villamosenergia mérését 1889-től Bláthy világhírű találmánya tette lehetővé. Ezt megelőzően azonban már 1878-tól az elektrotechnikai részleg (II. kerület Kacsa u. 18.) aktívan foglalkozott az erősáramú gépek előállításával és üzemeltetésével kapcsolatos villamos mérőműszergyártással. Ennek kezdetben alig volt jelentősége. Az 1880-as években gyártottak Cardew elve szerint működő forrodrót-voitmétert. 1885-ből származik Bláthy váltóáramú wattmétere. Ennek későbbi változata (1910) a Kellner József-féle wattméter volt, amely a mágneses és dielcktromos veszteségeket is pontosan mutatta. Később gyártották a központi áramfejlesztő telepek kapcsolobercndezéseit. a kapcsolóasztalokat, a távkapcsoló berendezéseket, a villamosgépek üzemeltetéséhez szükséges különféle készülékeket. Készültek szigetelésvizsgálók, periódusszámmérők, fázis voltmérők, szinkronizerek, mérőtranszformátorok, voltméterkikapcsolók. A hordozható és ellenőrző műszerek közül gyártottak Weston-féle típusokat egyenáramra. Készült egyesített volt- és ampermérő kompenzációs hitelesítőberendezéssel, univerzális és precíziós galvanométer. Az első világháború alatt szállított meg a Ganz repülőgépvillamossági berendezéseket is az 1916-ban megalakult Ganz-Fiat Magyar Repülőgépmotorgyárnak. Gyártottak elektromos mérőműszereket a Ganz-téle hadihajókhoz és tengeralattjárókhoz. A gyár fő profiljának megfelelően egyéb mechanikus elven működő mérőműszereket szintén termeltek. A Ganz műszergyártása 1881-re kinőtte a régi Kórház utcai törzsgyár kereteit és a vállalat megvásárolta és átalakította az I. kerület Fő utca 71. sz. alatt leégett ün. Királymalom épületét. A 3689 m- gyártóterületből a földszinti próbaterem 236 m--t foglalt el. Az elsőemeleti finommechanikai osztály (356 m2) munkáslétszáma 92 főt tett ki. A második emeleti tömegcikk és reosztátgyártórészig 432 mJ-cn terült el és 88 munkást foglalkoztatott, míg az élesítőben és galvanizá-9
