Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
IV. A szocialista műszeripar alapjainak lerakása 1950-1963
10. sz■ táblázni Év NE hn3 HNo spec HN/, 1 ' HN/, spec ! j GK Vk óra d a rab 1953 168 257 512 1954 320 540 1 133 — 1 026 — 831 — 1955 374 485 982 — 7 402 — 1 667 — 1956 335 515 4 350 — 21 204 — 1 152 — 1957 285 641 9 498 30 39 613 240 1 203 — 1958 419 239 6 517 885 42 852 6 731 1 356 — 1959 421 074 6 343 3 825 45 163 13 841 7 977 — 1960 357 040 4 703 4 143 80 036 14 704 10 981 22 1961 344 823 12 914 2 734 72 908 16 332 10 587 404 1962 430 311 8 892 4 648 50 577 7 328 1 260 10 191 1963 347 807 7 114 1 591 20 274 10 295 143 7 752 A termékszerkezet átalakulásában az 1953-tól egyre harmonikusabbá váló gyártmány- és gyártásfejlesztési munka gyümölcse tükröződött. Amíg a Ganzgyári vezetés a felszabadulás előtti kapitalista termelési viszonyok között nem tudta elérni az évi 350 ezer db fogyasztásmérő gyártását, 1955-től megvalósult az Árammérőgyárban. Sőt 1962-ben kb. félmillió fogyasztásmérőt termeltek. Csak az új egyfázisú mérőkből több készült, mint amit valaha is elképzeltek. A termelés mennyiségi felfutása közben minőségileg is átalakult a készáruösszetétel. A háromfázisú mérők (3 és 4 vezetékes) 1954-től kezdve egyre nagyobb súlyt képviseltek és 1961-62-ben arányuk az össz-fogyasztásmérő termelésből 20-25%-ot tett ki. Az átalakulások másik iránya a speciális mérők egyre kiszélesedő gyártásában mutatkozott meg, főként a háromfázisú mérőknél. 1957-ben csupán 270 db HN 3 ill. 4 speciális mérőt gyártottak, míg 1959-61 között 17-18 ezer db-ot. A termékek munkaigényesebbek lettek. A termékszerkezet megváltozását tükrözte a régi kézi felhúzású kapcsolóóra (Gk) felváltása az elektromos felhúzású kivitellel (Vk) 1960-ban. Két évvel később már 10 191 db készült belőlük. Az új termékek kedvező hatása a nyereségekben szintén jelentkezett. 1950-ben illetve 1951-ben még 4 illetve 8,5 millió Ft veszteség érte a vállalatot, de ez az egyfázisú fogyasztásmérők pengőből átszámított és irreálisan alacsony árából (72 Ft) adódott. Az 1952. évi árrendezések után a nyereség a 11. sz. táblázat szerint alakult (folyóárakon): 99
