Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)

A fotográfiától a fotóművészetig - Kísérletek papírképek előállítására

szivárgó híreket Hirtelen egy asszisztens jelenik meg. A tömeg körülveszi, faggatja. Judeai aszfalt és levendula esszencia — közli a beavatottak biztonságával Kérdé­sekkel halmozzák el, de többet nem mond. Az emberek most egy újabb hírhozó köré sereglenek Általános megdöbbenés Szó sincsjudeai aszfaltról és levendula esszen­ciáról Jód és higany — hangzik a tömör válasz Az ülés eközben befejeződik Ro­hanok jódot vásárolni és azon sopánko­dom, hogy — mivel a nap már lemenőben — másnapra kell halasztanom a kísérletet. (. . .) Néhány nappal később az optikusok üzletét elöntötte a fényképezni szándéko­zók tömege Az utcán, itt és ott, mindenütt beleütközünk a műemlékeket fényképező amatőrökbe (. . .) Mindenki meg akarja örökíteni az ablakából elétáruló látványt. Az, akinek az ég egy darabját és néhány te­tőrészletet sikerült lefényképeznie, már boldognak mondhatta magát. Újra és újra, mint egy megszállott, számolgatta a képen látható tetőkön a cserepeket. . . A leghal­ványabb kép is kimondhatatlan örömet okozott készítőjének, annyira hihetetlen­nek és csodálatosnak tetszett a leképezés lehetősége és eredménye." (Gaudin: 1844) 17. A dagerrotipiákat ezüstréteggel be­vont rézlemezre készítjük Bár a rézlemez feladata elsősorban az, hogy ezen ezüstré­teget hordozza, nem kétséges, hogy e két fém harmóniája a hatást a tökéletességig fokozza. Az ezüst a lehető legtisztább le­gyen A rézlemez ne legyen túl súlyos, de mégis kellően vastag ahhoz, hogy meg­akadályozza a kép deformálódását Az ezüstréteg és a rézlemez együttes vastag­sága ne haladja meg egy nehezen hajlítha­tó kártyalapét. Az eljárás öt műveletből áll. Először lecsi­szoljuk és megtisztítjuk a lemezt Ezután fölvisszük rá a fényérzékeny ezüstréteget. Behelyezzük a sötétkamrába, ahol — a fény hatására — a valóság képe rögződik e lemezen. Negyedik műveletünk célja e most még rejtőző kép előidézése Végül — ötödik művelet gyanánt — eltávolítjuk a fényérzékeny réteget, amely — ha még fény éri — a továbbiakban teljesen tőnkre tenné a kialakult képet." (A Daguerrotypiának nevezett eljárás gya­korlata és annak leirása Ezen eljárással a valóságból származó képeket sotétkamrá­­ban rögzíthetjük, nem természetes színeik­ben ugyan, de az árnyalatok igen finom fo­kozataiban Daguerre, festő, a Dioráma feltalálója a Becsületrend kitüntetettje, számos Akadémia tagja által Párizs, 1839.) Daguerre könyvének szürke borító­jára, amely a Panthéont ábrázolta, a buzgó könyvkereskedő a következő dedikációt vezette rá: „A nagy embereknek — a haza hálája." Csupán az 1839—40-es években harminc kiadás látott belőle napvilágot összesen nyolc nyelven, köztük magyarul (Daguerre képei elkészítése módjának le­írása Német után közli D Zímmermann Jakab. Bécsben, 1840 Hagenauer Fridr özvegye' s társai betűivel és költségeivel. 27 lap + ill.) Eljárása elterjedését — Angli­át kivéve — nem gátolták szabadalmi kor­látozások. 18. Az aranyozást a francia Hippolyte Fizeau (1819—1896) kezdeményezte 1 840-ben és hamarosan a dagerrotípia ké­szítés nélkülözhetetlen műveletévé vált. A rögzítőhöz (a nátriumtioszulfáthoz) aranykloridot adott 19 Coe: 21 Hevesy szerint a prizmát a fényképezőgépbe iktatták be, de mivel az elnyelte a fényt, az expozíció ideje jóval meghosszabbodott (Hevesy: 10) 20 „Júniusban — írta Claudet — 10—20 ; másodperc, júliusban 20—40 másodperc, 1 augusztusban 40—60 másodperc, szep­temberben 60—90 másodperc megvilágí­tást igényelt a felvétel." (The Spectator, London, 11 September, 1841.) 21. Petzval lencserendszere két lencsepár- j bői állott A lencserendszer első párját egy kétszer domború és egy kétszer homorú lencse, második párját egy meniszkusz­­lencse és egy kétszer domború lencse al­kotta Az objektív fényereje 3,5, látószöge 1 20°, viszonylag kicsi, de az arcképkészítés­re tökéletesen elég volt Fényereje Da­guerre első objektívjének tizenhatszorosa Elsőként a Peter Wilhelm Friedrich von Voigtlander (1 81 2—1 878) tervezte készü­lékeket látták el vele és 1841 januárjától már kereskedelmi forgalomban is hozzá le­hetett jutni. Voigtländer tájékoztatója sze­rint „télen, kedvezőtlen fényviszonyok kö­zepette 3 és 1/4 perc, nyáron árnyékban másfél-két perc, napfényben 40—50 má­sodperc megvilágítás kell" egy arckép el­

Next

/
Thumbnails
Contents