Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A fotográfiától a fotóművészetig - Kísérletek papírképek előállítására
készítéséhez (Eder: 291—296) Goddard és Claudet kettős érzékenyítésének elterjedése után — ha hihetünk Voigtländer . 1841 augusztus 1-én tett kijelentésének — az expozíció nyáron árnyékban már csak 4—15 másodpercet, napfényben pedig mindössze egy másodpercet vett igénybe (Stenger: 21, illetve Gernsheim: 102), 22. A többnyire rézből készült és vékony 1 ezüstréteggel futtatott lemezt mindenekelőtt egy kézi satuba fogták. Habkő és oli- i vaolaj keverékével, szarvasbőrrel csiszol; ták, míg végső ragyogását a polír-rúzstól : kapta Majd — a lemez ezüstözott felületét j lefelé fordítva — érzékenyítésre belehelyezték egy két rekeszből álló dobozba. Az egyik rekesz jódkristályok, a másik brómvíz ; részére szolgált. A jód elpárolgott és az . ezüstlemezre rakódott, jódezustöt képezve. A lemezek fokozatos színváltozásából . következtetett a műveletet végző arra, hogy a lemez elérte-e már a kívánt érzékenységet. Az érzékenyített lemez ezután — egy lemeztartóba helyezve — a fényképezőgépbe került. A dagerrotípiák készítésére szolgáló fényképezőgép két, egymás. ba csúsztatható rekeszből állott. Az egyik az objektívet hordozta, a másikban a lemeztartót és a mattüveget helyezték el. ; A dagerrotipizálásra alkalmas gépeket ■ Alphonse Giroux, Daguerre rokona kezdte j,el gyártani. Minőségüket — a gép külsején jól láthatóan — Daguerre kézjegye és Gi! roux bélyegzője szavatolta. A megvilágítás után a lemezt kiemelték a gépből és — az exponált felületet lefelé fordítva —egy ún. előhívó kamrába rakták. Egy, a kamra alján elhelyezett tégelybe higanyt tettek, majd alulról borszeszlámpával melegítették. A kamrában gyertya 'égett, így az előhívás folyamatát egy, a kamra falába vágott nyílás-záró sárga . üveglapon keresztül követhették. A kialakult képet azután fixálták, a felesleges ezüstsókat eltávolították. Kimosás és szárítás után végül aranyklorid védőréteggel i vonták be. } 23. Talbot -— kortársaihoz hasonlóan — r. William Hyde Wollanston (1766—1828) camera lucidá\áx vette igénybe segítségül j a rajzolásnál. A camera lucida, amelyet 1807-től használtak, semmiképpen sem letekinthető — a szó mai értelmében véve — I kamerának. A prizmával ellátott, távcsőhöz hasonlatos kis optikai készülékben és a rajzpapírra kivetítve megjelent a leképezendő személy vagy tárgy képe, amelynek körvonalait a rajzolónak rögzítenie kellett A kép azonban csak a készülékbe pillantó rajzoló számára vált láthatóvá, a valóságban — a kívülálló szemlélő számára — a papíron semmi sem volt. (Wollanston, William Hyde: Description of the camera lucida. Nicholson's Journal, London, June 1807.) A készülék voltaképpen csak az amúgy is jól rajzolóknak jelentett segítséget A rosszul rajzolók — ahogy erre Talbot írása is emlékeztet — továbbra is sikertelenül kísérleteztek vele. (Talbot: 1844, I.) 23a Talbot: 1 844, I 24. A fogalom Hevesy Ivántól származik. (Hevesy: 1 940: 22.) 24a 1839a 25. A negativIpozitív fogalmak John Herscheltől származnak, akit inkább a fényképészet elmélete, mint annak gyakorlata érdekelt. 1 840. február 20-án tartott előadásában (Herschel: 1840) számos, a fényképezésre vonatkozó igen jelentős megállapítás olvasható. Ebben szerepel — egyebek mellett — első ízben a negatív, illetve pozitív kifejezés. Egy korábbi, 1839. március 14-i előadásában (Herschel: 1839) még első és második átvitelről ír A fényképészet fogalomtárának kialakításában Herschel mindenki másnál elévülhetetlenebb érdemeket szerzett. A két említett, kulcsfontosságú fogalmon kívül neki köszönhetjük a fotográfia kifejezést is. A két világháború között angolszász, francia és német fotótörténészek között heves vita bontakozott ki a szó eredetéről és születésének időpontjáról. Midőn 1839 januárjában Arago hírül adja a fényképezés felfedezését, valamennyi lapjelentésben dagerrotípiáról írnak. Talbot fotogéniáról beszél, korábban Niépce a héliográfia elnevezést használta. Röviddel később mégis a fotográfia (a görög fotosz = fény és a gráféin = írni szavak öszszevonásából alkotott kifejezés az, amely általánosan elterjedt és a köztudatban az optikai-kémiai úton rögzített képek összefoglaló elnevezéseként elfogadottá vált. Georges Potonnié véleménye szerint (Bulletin de la Société Francais de Photographie, továbbiakban BSFP, mars, 1937: 51
