Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A fotográfiától a fotóművészetig - Kísérletek papírképek előállítására
tek forgalomba, egy évvel később, mint az első. Clayton—Attout-féle eozin vagy ún. izokromatikus ( = egyszínű) zselatin lemezek.97 A kutatás a valamennyi színre érzékeny emulzió felfedezése érdekében változatlan erőfeszítéssel és kitartással folyt. 1891. február 2-án Gabriel Lippmarm (1 845—1 921) -— a Párizsi Egyetem fizikaprofesszora, a Francia Tudományos Akadémia tagja — az Akadémia ülésén ismertette a színes fényképezés területén végzett kutatásainak eredményét.973 A fény interferenciáján alapuló híres eljárásával színezék nélkül, közvetlenül készített színes képeket — virágcsendéleteket és állatfelvételeket, zöld fákkal és ragyogó kék éggel feltűnést keltő tájképeket, olajfestmény-reprodukciókat —, amelyeket 1892 május 2-án tárt bámulói elé. Közvetlenül, élő modellről a Lumiére fivérek készítettek első ízben portrét 1893 nyarán, amelyet a Genovában rendezett nemzetközi fotóművészeti kiállításon is bemutattak. Fiatal lány ült modellt egy asztalnál, fejét karjára hajtva. A háttérben szőlőtőkék láthatók, az előtérben — az asztalon — egy pohár bor piroslik. Az 1 900-as párizsi kiállításon rajtuk kívül Lippmann és a berlini Richard Neuhauss is szebbnél szebb, keresetlen beállítású, szinte ellesett színes portréfelvétellel képviseltette magát.97b Lippmann képei még majd egy évtizeddel később is ámulatot és elismerést váltottak ki műértők és alkotók körében egyaránt. „Lippmann professzor abban a szerencsében részesített, hogy bemutatta nekem színes, vetített kép-csendéleteit, amelyek árnyaltságban vetekszenek a fekete-fehér üvegpozitív tónusgazdagságával. Mindenek felett a fehér árnyalatai ejtettek bámulatba. A Lumiér fivérek — amikor az eljárás gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit kutatták — csináltak egy diafelvételt, amely egy fiatal lányt ábrázol skótmintás szövetruhában, a napfénytől ragyogó pázsiton. A színek tökéletes tolmácsolása terén csak egy elsőrendű Renoir festmény állja a versenyt ezzel a felvétellel."9^ Az ortokromatikus lemezek a vörösre viszonylag érzéketlenek, a kékre túl érzékenyek voltak. A vörösre is érzékeny emulzió kidolgozását 1903-ban Adolf Miethe (1862—1927) és Arthur Traube (1878—1948) oldotta meg. Az általuk előállított első, ún. pánkromatikus98 emulzió már a látható színkép összes színére érzékenyen reagált. A kék kivételével a valóságnak megfelelő tónusban tolmácsolta a színeket. Az első pánkromatikus lemezeket a müncheni Perutz cég hozta — Perchromo néven — forgalomba 1904-ben.99 Lumiére. E név a film születését, az első mozielőadást idézi. Két fivért, Auguste-öX (1862—1954) és Louis-X (1864—1948), akikről csak kevesen tudják, hogy az első kidolgozott, gyakorlatban is alkalmazható, autokrom100 színes eljárás az ő munkásságuk eredménye.101 Louis Lumiére-t 1892-től foglalkoztatta a színek reprodukálásának lehetősége. A Lippmann-eljárás kelti fel érdeklődését, majd — Cros és Ducos du Hauron nyomán — a háromszínű, szubtraktív színes eljáráson dolgozik. Ezzel az eljárással sikerül is neki jó minőségű színes felvételeket készítenie. Az eredmények azonban nem elégítik ki. A háromszínű színes eljárás igen bonyolult volt és gyakorlatban csak nehezen keresztülvihető. Lumiére előtt az érzékeny és viszonylag egyszerűen kezelhető, hívható fekete-fehér szárazlemezek példája lebegett. Olyan eljárás után kutatott, amellyel a színes fényképezés éppoly 43
