Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A fotográfiától a fotóművészetig - Eszközök és eszközteremtők - Sziluett és fizionotrász
Daguerre Párizs, a Temple körút, kb. 1 839 Az első sikeres dagerrotípiát, egy csendéletfotót — amelynek az Egy l ritkasággyűjtemény darabjai15 címet i adta — 1837-ben készítette és mut tatta be a Louvre akkori igazgatójá, nak. 1839. január 7-én Francois Dominique Arago (1786—1853), korának elismert fizikusa és csillagásza — francia parlamenti képviselő — a Tudományos Akadémia ülésén a nyilvánosság elé tárta Daguerre találmányát és kérte a francia kormányt, hogy anyagilag támogassa a felfedezőt. Arago közbenjárása nem maradt eredménytelen. A belügyminiszter megkapta a kormány és a parlament jóváhagyását. Daguerre 6000, r Niépce örököse 4000 frank juttatás- i ban részesült.153 ? Minden akadály elhárult, és Arago — a Tudományos és a Képzőművészeti ‘ Akadémia 1839. augusztus 19-én r tartott együttes ülésén — részletekbe I í menően ismertette Daguerre eljárását.16 Hamarosan napvilágot látott — Daguerre tollából — az eljárás felfedezésének hiteles története, útmutatásul szolgálva mindazoknak, akik maguk is meg akarták kísérelni a fénykép készítést.17 A dagerrotípia több mint egy évtizedig nem talált veté|ytársra, holott számos előnytelen tulajdonsággal is rendelkezett, amelyekről azonban a kezdeti lelkesedés és örömmámor elvonta a figyelmet. A lemez, amelyet fényképezésre használtak, kevéssé volt érzékeny. Még igen erős napfényben is néhány percig tartó megvilágítást igényelt, ami meglehetősen nehezítette az arcképkészítést, merev pózokba kényszerítette a modellt. A csillogó ezüstfelület visszaverte a fényt. Könnyen karcolódott, ezért bearanyozták. Az aranyklorid finom, átlátszó, mély bíborvörös védőréteget 17
