Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - A festészettől örökölt műfajok - A portré
kítésére. A fényképészet elmossa a különbséget gazdag és szegény ember kozott Ez utóbbi mindössze néhány fillérért megrendelheti felesége és gyermekei élethű arcképét, amely mitsem tér el attól, amit a legfelkapottabb arcképfestő készít Európa koronás főiről." (PN, 1 861 :500) 34. A névjegy vagy — közkeletű nevén — vizitkártya egy kb, 5,6 cm * 8,9 cm méretű egészalakos portré, amelyet egy kb 6*9 cm-es kemény kartonlapra ragasztottak fel Vajon csakugyan Disdéri „találta-e fel" ) a vizitkártyát vagy csak „elcsente" az ötletet másoktól? — nem tudni Elsőbbsége mindenesetre vitatott. Többen is igényt j tartanak arra, hogy őket tekintsük a vizitkártya „szülőapjának" Hugh Welch Diamond azt állítja — igaz, tíz esztendővel ké- sőbb —, hogy elsőként ő készített, . 1852-ben vizitkártya méretű felvételt, ' amely egy lovascsapatot ábrázol (PJ, 1862 30). A francia fényképészeti szaklap, a La Lumiére viszont két franciának, Edouard Delessert-nek és Olympe Aguadónak (1827—1894) tulajdonítja e dicsőséget 1854-ben. Ök ketten — írja — „(. ..) kisalakú portréfelvételek ötletével álltak elő A névjegykártyán — mindaddig — csupán az illető személy neve, címe és néha-néha rangja szerepelt. Miért ne le, hetne a nevet az illető fényképével felcse' rélni? Az elgondolás széles körű egyetértést váltott ki, miután a látogatás célját a vizitportré tökéletesebben ki tudja fejezni, t mint a névjegy A tisztelgő látogatást tevő személyt kesztyűben, üdvözlésre emelt kalappal, a borús időben érkező vendéget hóna alá csapott esernyővel, a búcsúlátogatásra jelentkezőt utazóruhában ábrázolja a fénykép A kisméretű portrék elnevezésére ettől kezdve használjuk a vizitkártya kifejezést." (28 octobre, 1854) Az 1868-ban kiadott Fontos események időpontja (Dictionary of Dates) 1857-re teszi a vizitkártya bevezetését és az ötlet kitervelőjeként a nizzai fényképészt, Ferrier-t nevezi meg, aki ebben az évben készítette , el a kilencesztendős pármai herceg névjegy alakú portréját. Példáját még abban az hévben követték Párizs, London, Bécs vezető fotográfusai (Camera, 1922:1:68) Bécs művészi ambíciókat melengető vezető portréfotográfusa ez idő tájt Ludwig Angerer Műtermét a császárváros előke\ lőségei látogatják és nála ismerkednek meg az új divattal, a vízitkártyával. 35. A szabadalmaztatás pontos dátumáról Disdéri vizitportréinak hátlapjáról győződhetünk meg, amelyen ez áll: „Szabadalom kiadva rá 1854. november 27-én." (Lécuyer:91) 36. ..( .) Disdéri műterme a fényképészettemploma Fényűzés, pompa, elegancia egymást erősíti hatásában (...) Rövid látogatásunk során nyolc személyt fényképeztek le Disdéri általában csak a modell beállítását végzi. Okulásunkra előttünk hívott elő egy lemezt, amelyen nyolc vizitportrét örökítettek meg. Egy-egy lemezre azonban rendszerint három-négy modell képét is elkészítik (. ..)" — írja P E. Liesegang egy Disdérinél tett látogatásról (Die Geschichte der Firma Ed. Liesegang Düsseldorf, 1929:8.) A hatvanas évek elején Disdéri egy négylencsés gépet használt felvételeihez, amellyel egyazon időben több expozíciót csinált A legkisebb — bélyegméretű — felvételeket viszont egy tizenkét lencsés géppel végezte (Eder:352). 36a Nadar: 191 37. A válságot több-kevesebb nehézséggel átvészelők egyike maga Nadar Makacs természet, aki ahelyett, hogy feladná, úszik az árral Elfogadja és terjeszti az új divatot, csökkenti árait Túléli ugyan a krízist, de képei elveszítik jellegzetességeiket, ő maga hozzászurkül a hivatásos portrékészítők átlagához 38. 1861-ben — tehát alig hét esztendő alatt — Európa leggazdagabb fotográfusa lett. Csupán a párizsi műterem — állítólag — évi 48 ezer fontot jövedelmezett (PN, 1861 478) 39 A hatvanas évek elején már 33 ezer ember élt Párizsban a fényképezésből és fotócikkek eladásából (PN, 1861: 370) A felvételi technika egyszerűsödésével, segédszemélyzet szerződtetésével az induláshoz szükséges, viszonylag csekély alaptőkét nem volt ördöngösség előteremteni. 40 A kifejezés szó szerint értendő Mindenét elvesztve, koldusszegényen, süketen és félig megvakulva egy nizzai menhelyen érte utol a halál. 41. Az „üzlet" méreteiről könnyen képet alkothatunk, ha figyelembe vesszük, hogy 115
