Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - A festészettől örökölt műfajok - A portré
peztek A nyolcvanas évek elején már alig akadt olyan európai főváros, ahol ne működött volna villanyvilágitású műterem. A villanyfény legádázabb és legkitartóbb vetélytársának a magnézium bizonyult. Korábban szalag, majd por alakban — borszesz lángjába fúvatva — használták a műfényfelvételek készítésekor Robert Wilhelm Bunsen (1 811—1 899) és munkatársa, Henry Enfield Roscoe (1833—1915), valamint William Crookes (1832—1919) egyidőben, 1 859-ben fedezték fel, hogy a magnézium elégetésekor erős fény keletkezik. Úgy vélték, hogy a nem kielégítő fényviszonyok javítására keresve sem találnának jobb mesterséges fényforrást. Az első sikeres portréfelvételt magnéziummal Alfred Brothers készítette 1864-ben Modellje az egyik felfedező, Henry Roscoe volt. 1865-ben Piazzi Smyth (1819— 1900) magnézium megvilágítással fotografált az egyiptomi piramisok sírkamráiban. Bécsben Leth Mária Terézia császárnő szarkofágját örökítette meg ugyanebben az esztendőben. A lángba tartott vagy szórt magnézium azonban igen erős, fehér füstöt képezett, amely megköhögtette és megkönnyeztette a jelenlevőket 1865-ben John Traill Taylor (1827—1895) magnéziumport kénporral, antimonnal és káliumkloráttal vegyít. Az új keverék égéskor jóval több fényt bocsátott ki, mint a magnéziumpor egymagában. 1 887-ben Adolf Miethe és Johannes Gaedicke (1835—1916) villanópora megjelenik az üzletekben és 1 925-ig forgalomban marad, míg Paul Vierkötter elektromos gyújtószerkezetű vakukörtéje végleg ki nem szorítja (Eder:530—531 ; Stenger: 59—60. Gernsheim 314—320). 1 9a Nadar: 113—114 20 A felvételeket 1 863 december 21 -én, a Francia Fényképészeti Társaság helyiségében rendezett kiállításon mutatta be (Nadar 113—115). 20a Prinet- Dillaser :1 39 21. A képek nagy feltűnést keltettek az 1862-es londoni Nemzetközi Kiállításon 21a Christ, Yvan: Nouvelle histoire de la Photographie francaise. 3 L'äge du collodion. PCR: 1976:269 és Barret, André: Nadar A Barret, ed Paris, 1975 introduction. 22. 1860-ban a Saint-Lazare utcai műterem már szűknek bizonyult. Nadar ekkor a Capucines körútra költözik. Abba az épületbe, amely valaha Le Gray és a Bisson fivérek műtermének adott otthont és amelyben az első impresszionista tárlat nyílik majd 1 874-ben. 23. „(. . .) A szívem elszorul, ha visszaemlékezem arra a napra, amikor az én drága, azóta az élők sorából már eltávozott leányom és férje a következő szavakkal nyújtotta át nekem az első gépet: .Talán kedvét leli benne anyám, ha unaloműzés gyanánt megpróbál üres óráiban fényképezni.' Heteken át dolgoztam eredmény nélkül az 1 864-es esztendőben, de mindig bizakodtam. (...) Mitsem sejtettem a fényképezésről, midőn akkoriban először kezembe vettem a gépet. Azt sem tudtam, hová kell tenni és hogyan kell beállítani, ha fényképezni akarok vele. Az első felvételt azzal rontottam el, hogy a lemezt az érzékenyített oldalán fogtam meg és megsértettem rajta a fényérzékeny réteget. Modellul egy környékbeli szántóvető szolgált, akinek félkoronát fizettem óránként azért, hogy szinte mozdulatlanná merevedve üljön. Sok-sok órát töltöttünk így el kísérletezve, míg végre elkészült a felvétel, amelyet aztán oly ügyetlenül megsemmisítettem mámoromban, midőn hozzákezdtem szárítani. (. . .) A szeneskamrát laboratóriummá, a baromfiházat műteremmé alakítottam át a tyúkok és kakasok legnagyobb bánatára, akiket kilakoltattam onnan. Helyüket hamarosan költők, próféták, festők, helyes szolgálólánykák foglalták el. Gyakran ültek modellt nekem a gyerekek Egy ízben a fotó nagyszerűnek ígérkezett, de a gyerek felvétel közben elnevette magát, így minden erőfeszítésem kárba veszett. Félrevontam és a lelkére beszéltem. Ez megtette hatását. A felvétel elkészült és én .első sikeres fényképem-nek kereszteltem el. A menynyekben éreztem magam. Előhívtam, fixáltam és szárítottam, majd bekeretezve még aznap odaajándékoztam a gyerek édesanyjának." (Cameron, Julia Margaret: Annals of my Glass House. 1874.PJ: 1927 July.) 24 Technikai nehézségei és felvételeinek technikailag kifogásolható minősége nem csekély mértékben abból adódott, hogy túl nagy üveglemezekkel dolgozott Munkáját tovább nehezítette, hogy modelljeiről igen 113
