Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - A festészettől örökölt műfajok - A portré
portrét társáról, John Johnsonról (Gernsheim :91). 5a Root:354 6, „A vállalkozó szellemű, magukat lefényképeztetni óhajtó személyek — írja az Intelligenzblatt der Stadt Bern londoni tudósítója — egy megemelt, kényelmes székben foglalnak helyet és arcukat a nap felé fordítják. Fejüket — nehogy elmozduljon — egy ötletes kis szerkezettel rögzítik. Szemben velük a dagerrotípiát rejtő óriási, négyszögletes doboz. Alighogy a fényképész kellemes arckifejezést kér páciensétől, kényszeredett mosoly villan fel a szenvedő arcon Öt perc elteltével — megdöbbenésünkből jószerivel még magunkhoz sem térünk — átveheti csinos kis keretbe foglalt képmását." (Gernsheim 94) 6a Eder:315 és Stenger:68 Valamint: La Photographie en Suisse de 1840 á auiourd'hűi. Arthur Niggli AG, Teufen, 1974 42—43. 7. Isenring a fényképezés első korszakának sokoldalú egyénisége volt. Elsőként mutatott be — 1840 augusztusában rendezett önálló kiállításán — portrékat. E nevezetes alkalomból négylapos katalógust is kinyomatott (Kunstausstellung. Sammlung von Lichtbildern Porträts nach dem Leben Gefertigt im Mai, Juni und Juli von J.B. Isenring, Maler aus St. Gallen.) Elsőként retusálta képeit, hogy megrendelői kedvezőbb elbírálásban részesítsék azokat. Elsőként színezte dagerrotípiáit, amelyeket 1840 novemberében, Augsburgban rendezett kiállításán is bemutatott. E korai portréfelvételek közül — sajnálatos módon — egyetlen egy sem élte túl lsenringet és korát. 8 Antoine-Francois-Jean Claudet 1841 júniusában „üvegházat" emeltet a londoni Adelaide Gallery tetején és benne portrékészítéssel kísérletezik. Majd egy esztendeig nem sikerül túlszárnyalnia riválisa, Beard teljesítményét, akinek portréi „hasonlóságban, finomságban" felülmúlják Claudet produktumait. (The Spectator, 4. Sept 1841.) Tíz esztendő megfeszített munkájának és a portrékészítés területén bekövetkezett — nem csekély mértékben neki köszönhető — változás eredményeképpen Claudet London vezető, ízlést diktáló portréfotográfusainak egyikévé lép elő. 1851 - ben felépítteti új műtermét a Regent Streeten, amelyet „a fotográfia templomának" keresztel el. A kétemeletes épület pompájával egyetlen korabeli műterem sem vetekedhetett. A falakat a képzőművészetek és a fényképezés fejlődését bemutató allegorikus festmények díszítették. Ez utóbbi felfedezését — Franciaországban és Angliában — külön-külön képen is megörökítette Claudet, míg maga Talbot (1844) és Daguerre (1846) portréját készítette el. 9 John Jabez Edwin May all (1 81 0—1901 vagy 1904) 1846-ban telepedett le Londonban, ahová Philadelphiából érkezett. A rákövetkező évben nyitotta meg American Daguerrotype Institution néven műtermét Itt született meg Daguerre, Herschel, Faraday, Brewster portréja is. A birminghami Iparkiállításon bemutatott életnagyságú portréjáról elragadtatottan emlékezett meg a korabeli krónikás (The Art Journal, 1849:294), mondván „a leghatalmasabb kép, amelyet a fénysugár valaha is festett" (Gernsheim :1 08). 10. A miniatűrfestő, Henry Collen, Talbot barátja nyitotta az első, papírképek készítésével foglalkozó portréműtermet Londonban, 1841 augusztusában (PJ:1854:- 200). Decemberben már egy perc alatt készültek itt a portrék, amelyeket — a megrendelő kívánsága szerint — tetszőleges példányszámban sokszorosítottak. Collen — elsőként (Gernsheim :11 7) — nem idegenkedett a talbotípiák retusálásától sem, ha ezzel növelni tudta művészi és forgalmi értéküket Talbot sokszor kikérte Collen észrevételeit és meghallgatta tanácsát. Egy ízben — A létra című kép készítésekor — Talbot a nyitott padlásajtóhoz támasztott létrát alulról felfelé kívánta lefényképezni Collen figyelmeztette rá, hogy ezáltal torzított képet kap. Másképp viszont nem lehet lefényképezni — érvelt Talbot. A művész — válaszolta Collen — sohasem adhat ki a kezéből tökéletlen, torzított képet, inkább hozzá sem kezd Az érv úgy látszik hatott, mert az ismert Talbot képen nyoma sincs torzulásnak (Gernsheim :1 27) 11 A német Hermann Biow (1810—1850) is a portréfestő ecsetjét cserélte fel a fényképezőgéppel (Stenger:99). Kezdetben dagerrotípiák készítésével foglalkozott Hamburgban, majd 1846 augusztus 28-án a helybeli lapban 109
